Sipos Zoltán FIX VS. WI-FI Somodi a szélessávú net-penetrációról: 2015-re biztosan nem lesz 100%
A minisztérium szélessávú netstratégiája nem egyértelműsíti, hogy az optikai szál vagy a drót nélküli kommunikáció a megoldás. Az informatikai szakértő a szélessávú stratégiát vesézi ki. [kommentekkel]
HIRDETÉS
A közelmúltban a kormány elfogadta az informatikai tárca által kidolgozott szélessávú internet-stratégiát. Mi a véleményed róla?
Somodi Zoltán: – Röviden annyit mondanék, hogy jó, hogy van, de kár, hogy nem szakszerűen készítették elő. A stratégia – melynek megírása egyébként a strukturális alapokból rendelkezésre álló 100 millió euró lehívásának feltétele – alapvetően két kérdésre kellett volna válaszoljon. Egyrészt, hogy mi minősül hátrányos helyzetű településnek, másrészt pedig hogy hogyan lehet ezt a pénzösszeget úgy felhasználni, hogy az hosszútávú fejlődést eredményezzen.
A dokumentum az első kérdésre kielégítő választ ad: elkészült egy részletes felmérés a minisztérium, távközlési hatóság, szakemberek és szolgáltatók, közintézmények, önkormányzatok bevonásával. Így elég pontos képet kaptunk arról, hogy melyek azok a települések, ahol vagy egyáltalán nincs, vagy pedig nagyon drága a szélessávú internet-hozzáférés.
Meglepő volt számomra, hogy vannak olyan megyék, ahol a lakosság 80 százalékának nincsen lehetősége elérhető áron szélessávú internetet vásárolni. Más megyében ez az arány csak 20 százalék, az erdélyi megyék pedig elég jól állnak: 20 és 40 százalék közt van azon települések aránya ahol nincsen szélessávú internet.
Született egy definíció is arra, hogy mit jelent a hátrányos helyzet: ezek azok a települések, melyek lakossága kevesebb, mint 10 ezer, és ahol nincs, vagy csak egy szélessávú internet-szolgáltató van. Idén lehet majd pályázni szélessávú internetre, és itt ezek a települések jelentkezhetnek.
A stratégia viszont a második kérdésre – hogy mibe is kellene beruházni – nem ad pontos választ. Véleményem szerint fel kellett volna mérni, hogy jelenleg Romániában milyen állami távközlési infrastruktúra létezik. Mert nagyon sok párhuzamos hálózat van: ott van a Transelectrica országos hálózata, vagy például a CFR Comunicații-nak is van hálózata. Utóbbinak hatalmas előnye, hogy a hálózat nagyon sok falusi településen is átmegy, hiszen az államások falvakban vannak, nemegyszer olyan helyeken, ahol más távközlési szolgáltató nincs jelen. Van aztán az egyetemi hálózat, a RoEdunet, melynek szintén országos kiterjedésű, nagy kapacitású hálózata van, nem beszélve a különböző minisztériumok, belügy, pénzügyminisztérium hálózatáról.
A másik kérdés, amire válaszolni kell, hogy milyen technológiába fektessünk be. Alapvetően két nagy technológia van – az egyik az optikai szál, a másik a drót nélküli kommunikáció, a 3G valamint a WiMax-hálózatok. Az optikai szálas beruházás sokkal drágább – hiszen nagy munka megásni a sáncot – viszont hosszútávú beruházást jelent, és jobb minőségű szolgáltatást tud nyújtani.
A drót nélküli hálózatok esetében a beruházás értéke sokkal kisebb, gyorsabban meg lehet valósítani, olyan helyeken lehet lefedettséget biztosítani, ahol más infrastruktúra nem létezik, viszont sokkal hamarabb értékét veszti. A mobil technológiák gyorsan változnak: két és fél éve van Romániában 3G-hálózat, de máris 3,5 vagy 4. generációs hálózatról meg WiMax-ról beszélnek. Néhány évenként tehát lecserélődik a technológia, ilyenkor pedig cserélni kell az adó- és vevőeszközöket.
Az optikai szál lefektetése nagy munka, viszont elvileg korlátlan kapacitást biztosít. Másrészt mivel drágább, sokkal többet “hoznak ki” belőle, hogy a kábeleket ne kelljen cserélni. Olyan ez, mint a rézszálas technológia: a kábelt ezelőtt néhány évtizeddel elásták, de jelenleg is újabb és újabb felhasználást keresnek neki, legutóbb például az ADSL-technológiát találták ki erre.
Finnországban például azt tűzték ki célul, hogy optikai hálózattal lássák el az országot. Itt az volt az elv, hogy a más technológiákat nem az állam, hanem majd a piac finanszírozza. Tehát szerintem érdemesebb lett volna kicsit többet dolgozni, és egy olyan stratégiát kidolgozni, aminek alapján hosszútávú fejlődést lehet biztosítani ezen a területen.
Ugyanakkor viszont a különböző területek összekapcsolása megjelenik a dokumentumban...
– Igen, és az jó dolog, hogy a szélessávú internet elterjedését a számítógépek, szolgáltatások elterjedésével, valamint az oktatással kötik össze. Mert hiába van lefedve az összes falvunk optikai szállal, hogyha nincsenek számítógépek. Hogyha vannak számítógépek, de nincsenek szolgáltatások, akkor megint nem ér semmit az egész. Továbbá az emberek tudása is számít – hiába van meg a fenti három dolog, ha az emberek nem tudják használni. Ezt így egységében kell látni, ilyen szempontból ez a dokumentum egészen jól összefogja ezt a négy alappillért.
A célok szerinted tarthatóak?
– A stratégia ugye 2015-ig szól. 2010-ben vannak köztes célok, de a dokumentum szerint 2015-re a szélessávú internet-penetráció minimum 100 százalék kell legyen. Én nem látom, hogy a penetráció hogyan lehet több mint 100 százalék, tehát hogyan használhatja több ember az internetet, mint ahányan vagyunk.
Másrészt 100 százalék sehol a világon nincs: mindenhol vannak írástudatlanok, betegek, fizetésképtelenek, vagy egyszerűen olyanok, akiknek nem kell internet. Mobiltelefonja sincs mindenkinek. Egy tavaly végzett felmérésben például az amerikaiak 25 százaléka azt állította, hogy neki nem kell internet. Tehát Amerikában a lakosság negyedét nem sikerült meggyőzni, hogy nekik szükségük lenne internetre, pedig ott aztán hálózat van, szolgáltatások vannak, számítógépek, képzettség és képesség is van. Akkor hol tartunk mi?
Más országok stratégiájában nem láttam 90 százaléknál nagyobb lefedettségi szintet. Persze vannak olyan országok, ahol - ha nem is a lakosságok, de a háztartások szintjén - megközelítik a 95-98 százalékot. Egyébként az is érdekes, hogy el akarják érni a lakosságnál a 100 százalékot, viszont háztartások szintjén csak a 80 százalék a cél. Tehát minden lakos internethez jutna, annak ellenére, hogy nem minden háztartás rendelkezik internettel.
A lakossági hozzáférést hogyan számolják? Azt jelenti, hogy minden lakosnak van számítógépe internet-kapcsolattal, vagy pedig hogy minden lakosnak van lehetősége internetezni?
– Ezt nem definiálja a startégia, és itt szerintem egy kis fogalom-zavar is van. Valószínű, hogy ezt a 100 százalékos fizikai lefedettségre értik, tehát hogy elméletileg minden lakosnak lehetősége lenne bekapcsolódni. A legutolsó faluban is lesz szélessávú internet, tehát ha egy felhasználónak van számítógépe, van pénze és van tudása, akkor kifizetheti a bérletet, és lesz internete. Ezt megvalósíthatónak tartom 2015-re.
Csakhogy ők a jelenlegi 10,5-ös számhoz viszonyítanak, ami nem lefedettséget, hanem penetrációt fed. Tehát azt jelenti, hogy száz lakosból hánynak van szélessávú internet-hozzáférése. Itt tulajdonképpen a lakossági előfizetést nézik, hogy hány állampolgár fizetett elő különböző szélessávú internet-szolgáltatásokra. Ebből biztosan nem lesz 100 százalék 2015-re. Nem is lehet, és tulajdonképpen nem is ez a cél.
Ilyenkor mindig feltevődik a kérdés, hogy ha ilyen célok szerepelnek a dokumentumban, akkor vajon jól meg van alapozva ez a stratégia? Ez majd később derül ki.
Milyen politikákkal lehet rávenni a szolgáltatókat arra, hogy internetet vigyenek olyan településekre, ahol egyszerűen nem kifizetődő nekik? Egyfajta szubvencióról van szó?
– Így van. Tulajdonképpen a beruházást megtámogatja az állam, persze úgy, hogy a cég maga is hozzájárul. Az állam csak annyival segít, hogy a cégnek megtérüljön az önrésze. Van egy másik modell, amit például Olaszországban alkalmaztak: egy hátrányos régióból több önkormányzat összefogott, és közösen pályáztak állami támogatásra. Amikor ezt megkapták, kiírtak egy közbeszerzést, ami valójában egy infokommunikációs közmű létrehozását célozta. Miután elkészült az infrastruktúra, azt koncesszionálták egy szolgáltató cégnek, amely működteti a továbbiakban az infrastruktúrát. A bevételek egy része a cégnek marad, a másik része az önkormányzaté – mely ebből a pénzből fenntartja az infrastruktúrát. Ez egy működőképes modell, ilyen módon a beruházásnak szinte a 100 százalékát lehet támogatni, és az önkormányzat is hozzá tud járulni a régió fejlesztéséhez.
A minapi hír szerint az informatikai minisztérium vezetékes telefonhálózat bevezetését tervezi mindenhova. Ez nem tűnik 2009-ben kicsit furának? Nem mobil-hálózatokban kellene gondolkozni?
– Ez ugyanaz, amiről az internet kapcsán beszéltünk: el kéne dönteni, hogy milyen infrastruktúrába akarunk befektetni, vezetékesbe vagy drótnélkülibe. Míg a szélessávú stratégia nem mond semmit erről, az egyetemes szolgáltatás-stratégiában a fix telefon felé hajlik a mérleg. Itt az egyik érv az, hogy ezen az infrastruktúrán internetet is lehet szolgáltatni. Sajnos annak ellenére, hogy egyidőben készült a két stratégia, a dokumentumok nem kommunikálnak egymással.
Romániában a vezetékes telefon penetráció jóval alacsonyabb, mint Európa bármelyik országában, és ennek történelmi okai vannak: '89-ig nem nagyon terjeszkedett az akkori egyedüli szolgáltató. A '90-es évek dereka úgy talált minket, hogy a lakosság alig 20 százaléka rendelkezett fix telefonnal. Emiatt amikor megjelentek a mobiltelefonok, nagyon gyorsan elterjedtek. A fix telefon-penetráció pedig megmaradt ugyanezen a szinten, sőt, lecsökkent 18 százalékra. Az európai országokban ez az arány 40-50, vagy akár 80 százalék.
Egyébként fix szolgáltató alatt nem azt kell érteni, hogy a szolgáltatótól a felhasználóig telefondróton keresztül megy az adat. Mobil szolgáltató is elhelyezhet a falu közepén egy antennát, és így fix telefonnak látszó mobiltelefonok lesznek a háztartásokban. A stratégia értelmében ez is fix telefonnak számít.
A legnagyobb problémának ezt látom, hogy a két stratégia egymással párhuzamos, annak ellenére, hogy tudjuk, a mostani telefonszolgáltatók internetet is tudnak szolgáltatni. Tehát a két stratégia össze kellene legyen hangolva.
Az új stratégiával a teleházas stratégia megszűnik. Miért?
– Amikor kidolgozták a teleházas stratégiát 2004-ben, akkor mások voltak a technológiák. Másrészt Románia eléggé rövid időn belül meg kellett feleljen az egyetemes szolgáltatás EU-s direktívájának, ami kimondja, hogy minden lakosnak lehetősége kell legyen a 112 sürgősségi szám hívására, hogy telefont fogadhasson vagy faxot küldhessen. Ezeket a kritériumokat csak úgy tudta elérni Románia, hogyha teleházakat hozott létre a legelszigeteltebb falvakban. Így ezeket a falvakat ki lehetett pipálni, hiszen minden lakosnak 50 vagy 100 méterre lehetősége volt segítséget hívni, telefonálni, faxolni.
Sajnos ez a stratégia nem eredményezte azt, hogy ezekből a teleházakból a szolgáltatás kiterjedjen a háztartásokhoz is, pedig ez lenne a cél. Ezért volt szükség megváltoztatni a stratégiát. Hatékonyabbnak mutatkozik, hogyha az infrastruktúrába fektetünk, és hagyjuk a piacot, hogy terjeszkedjen az adott településen.
Nagyon sok dokumentumban internet-lefedettség egyenlő munkalehetőség, gazdasági fejlődés. Tényleg ilyen egyszerű ez?
– Erre csak egy konkrét példát tudok mondani. Kicsi példa, de nagyban is így működik. Egy Brassó melletti faluban a Tudásalapú Gazdaság projekt keretén belül létrehoztunk egy teleházat, és az iskolába, polgármesteri hivatalba is bevezettük az internetet. A faluban megnőtt az internet iránti igény, több háztartásba is be kellett vezetni.
Az egyik falubéli, Bukarestben programozóként dolgozó fiatalember – amikor megtudta, hogy otthon, a falujában is van internet, rögtön hazaköltözött, céget alapított, és így dolgozik a bukaresti cégnek. Tehát a faluban lakik, ott termel, ott adózik. Ez persze egy csepp a tengerben, de így lehet megérteni, hogy miképpen teremtődnek új munkahelyek, és hogyan járul hozzá a kisebb régiók fejlődéséhez az internet.
Somodi Zoltán volt informatikai államtitkár, jelenleg informatikai szakértő
Array
(
[0] => Array
(
[Knev] => Sekszpír Vilmos
[Kdatum] => 2013 május 8 15:48
[Kszoveg] => Nna, remélem, Parászka. Boróka is elolvassa a cikket.
[Kcikk] => 20224
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20224#kommentek
[Ccim] => Társadalmi beágyazottság nélkül kezdett erdélyi terjeszkedésbe a Jobbik
[datum] => 2013-05-08 15:48:26
)
[1] => Array
(
[Knev] => Korodi Szabolcs
[Kdatum] => 2013 május 3 07:58
[Kszoveg] => Romániában 2008-ban olyan torzulások voltak a bérezésben és a foglalkoztatottságban ami megkérdőjelezi a tanulmány egyes megállapításainak kivetítését napjainkra. Igy kezeljük az 5 évvel ezelőtti tények rögzítéseként. Ma számunkra kevésbé előnyös a helyzet.
[Kcikk] => 20204
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20204#kommentek
[Ccim] => Hogy élünk a magyarországi magyarokhoz képest?
[datum] => 2013-05-03 07:58:05
)
[2] => Array
(
[Knev] => nihil
[Kdatum] => 2013 április 26 10:33
[Kszoveg] => @anti-művész: orulok, hogy valaszoltal, mert igy kifejtetted kicsit jobban, es tenyleg ervenyes erveid vannak.
teljesen egyetertek azzal, hogy a muveszet semmilyen aga nem szabadna teljesen magaba fodrulo legyen. en csak azt mondtam, hogy ha egy festm,eny/mualkotas nem ertheto, akkora hatterel van a baj. es ahogy vannak konyvek amelyek melyek, de laikusok szamara is elvezhetoek, ugy vannak hasonlo modern festmenyek is.
peldaul Brad Kunkle-t napjaink Klintjenek tartjak, es szinte az osszes kepe laikusok szamara is elvezheto.
masreszt erre kell szamitani. szoval az ember ne csodalkozzon, h alemegy egy krikettmecsre, ugy hogy nem ismeri a szabajokat, es nem elvezi. vannak kiallitasok, amire egyszeruen jobb el se menni. legalabbis szamomra :P
[Kcikk] => 20151
[Klink] => https://multikult.transindex.ro/?cikk=20151#kommentek
[Ccim] => Plan B: hogyan kerül egy kolozsvári galéria a világ legjobbjai közé?
[datum] => 2013-04-26 10:33:58
)
[3] => Array
(
[Knev] => figyelő
[Kdatum] => 2013 április 26 10:25
[Kszoveg] => Ha van külföldi beruházó, akkor az a baja székelynek. Ha nincs, akkor meg az. Az Isten se tud ezeken eligazodni.
"hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás"
Marhanagy veszélyforrás lehet! Gondoljuk csak el:
- mindent le fog papírozni, semmi nem fog feketén menni,
- minden alkalmazottját be fogja jelenteni,
- minden alkalmazottja után időben és napra készen be lesznek fizetve a tásadalombiztosítási járulékok,
- és, ha még mindezek tetjébe egy kicsit európaibb fizetést fog adni az alkalmazottainak, az maga lesz a katasztrófák katasztrófája.
[Kcikk] => 20163
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek
[Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
[datum] => 2013-04-26 10:25:42
)
[4] => Array
(
[Knev] => figyelő
[Kdatum] => 2013 április 26 10:12
[Kszoveg] => @Covaci Dejoke:
Nincs mit köszöngess! Tudomásul kell venni, hogy többen vannak. Vagy még helyesebben: többségbe kerültek. De ha esetleg nem vagy hajlandó ezt tudomásul venni, úgyis mindegy. A tényeken az egy fikarcnyit se változtat.
Nem "Markó, Borbély, Frunda, Kelemen Brassai stb." okolhatók mindezért, hanem a jómagyar természetünk.
[Kcikk] => 32770
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32770#kommentek
[Ccim] => Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet
[datum] => 2013-04-26 10:12:53
)
[5] => Array
(
[Knev] => Ferike
[Kdatum] => 2013 április 26 09:49
[Kszoveg] => Amiről nem beszéltek, hogy Olosz Gergely RMDSZ-es politikustól vették a gyár területét, és még kíváncsi vagyok, hogy a többi háromszéki RMDSZ-es mivel van benne a bizniszben.Ez az egész eléggé nemzetárulás szagú dolog.
[Kcikk] => 20163
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek
[Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
[datum] => 2013-04-26 09:49:50
)
[6] => Array
(
[Knev] => Levente
[Kdatum] => 2013 április 26 08:57
[Kszoveg] => Egyelőre több rossz, mint jó! Ezt kellene szem előtt tartani. Idézet a civilek által kiadott közleményből: Feltesszük a kérdést, hogy a Kovászna Megye Tanácsa kivel tart? A saját polgáraival vagy a beruházóval, mert egyelőre úgy néz ki, hogy az utóbbival, és nem azokkal, akiknek adóiból a fizetését kapja.
[Kcikk] => 20163
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek
[Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
[datum] => 2013-04-26 08:57:04
)
[7] => Array
(
[Knev] => greg
[Kdatum] => 2013 április 26 07:42
[Kszoveg] => Hüj! Az anyját. Várom az EU szolgálatos aggodóit, mert, ha emlékezetem nem csal , akkor a nemrég elfogadott magyar alaptörvényben is ekképpen fogalmazták meg a házasság intézményét és mint olyan egyik pontja volt annak a hisztérikus támadási felületnek amellyel megpróbálták/megpróbálják Magyarország demokratikusan, törvényes választások nyomán hatalomra került párt kormányának lejáratását, ellehetetlenítését.
[Kcikk] => 32771
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32771#kommentek
[Ccim] => Raluca Turcan alaptörvénybe foglalná: a házasság nő és férfi közötti kapcsolat
[datum] => 2013-04-26 07:42:18
)
[8] => Array
(
[Knev] => karma
[Kdatum] => 2013 április 25 22:22
[Kszoveg] => Minimum vitathatónak érzem az előadó minősítését, hogy az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul a magyarországiaknál. Elképzelem mit mondana Veres Valér ha májusban az áprilisi fizetésének a 68 százalékát vinné haza: Ebben a hónapban kicsivel kevesebbet kerestem. Ha tisztán a matematikánál maradunk, akkor egy átlagos erdélyi keresetnek a vásárlóértéke 32 százalékkal kevesebb keres mint egy magyaré. Ami szerintem nem kevés, sőt, tetemes.
[Kcikk] => 32764
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32764#kommentek
[Ccim] => Az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul a magyarországiaknál
[datum] => 2013-04-25 22:22:11
)
[9] => Array
(
[Knev] => kettős mérce
[Kdatum] => 2013 április 25 22:10
[Kszoveg] => Nos egy újabb bizonyítéka annak,hogy nem egyforma mércével mérnek az uniós elvtársak.Nem szabad elfelejteni ,hogy az uniót is a bolsevik liberálisok alapították még annó ,hát jó irányban azóta sem változott.
[Kcikk] => 19876
[Klink] => https://vilag.transindex.ro/?hir=19876#kommentek
[Ccim] => ET-monitoring alá kerül Magyarország
[datum] => 2013-04-25 22:10:56
)
[10] => Array
(
[Knev] => Covaci Dejoke
[Kdatum] => 2013 április 25 21:42
[Kszoveg] => Köszönjük RMDSZ, köszönjük Markó, Borbély, Frunda, Kelemen Brassai stb.
Mulcumim din szuflet, npulámjá.
[Kcikk] => 32770
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32770#kommentek
[Ccim] => Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet
[datum] => 2013-04-25 21:42:08
)
[11] => Array
(
[Knev] => Edler András György
[Kdatum] => 2013 április 25 21:25
[Kszoveg] => Egy normálisan gondolkozó román politikus! Sajnos kevés van belőlük...
[Kcikk] => 32771
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32771#kommentek
[Ccim] => Raluca Turcan alaptörvénybe foglalná: a házasság nő és férfi közötti kapcsolat
[datum] => 2013-04-25 21:25:01
)
[12] => Array
(
[Knev] => Gergely Tamás
[Kdatum] => 2013 március 23 11:56
[Kszoveg] => Rendkívül izgalmas!
[Kcikk] => 810
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=810#kommentek
[Ccim] => Slam Poetry Erdély: Nemzeti Dal
[datum] => 2013-03-23 11:56:38
)
[13] => Array
(
[Knev] => Almos
[Kdatum] => 2013 március 15 20:32
[Kszoveg] => Ez tetszett nekem Levente
[Kcikk] => 807
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=807#kommentek
[Ccim] => Száz év vagány - T. Szabó Levente Jókai Kiskirályok című regényéről
[datum] => 2013-03-15 20:32:55
)
[14] => Array
(
[Knev] => Antiminden
[Kdatum] => 2013 március 15 17:16
[Kszoveg] => Nekem ez elég eröltetettnek tűnik.
[Kcikk] => 810
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=810#kommentek
[Ccim] => Slam Poetry Erdély: Nemzeti Dal
[datum] => 2013-03-15 17:16:20
)
[15] => Array
(
[Knev] => atilsz
[Kdatum] => 2013 március 14 20:09
[Kszoveg] => szep bemutato! csak igy tovabb !
[Kcikk] => 807
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=807#kommentek
[Ccim] => Száz év vagány - T. Szabó Levente Jókai Kiskirályok című regényéről
[datum] => 2013-03-14 20:09:31
)
[16] => Array
(
[Knev] => Nagy Szabo Ferenc 1600-ban
[Kdatum] => 2013 március 3 14:51
[Kszoveg] => a szekelyek asszondtak mikor Borsos Tamas nekifogott epitkezni Vasarhelyen : > "a szekelysegen var ne legyen" "hogy ok nem engedik, hogy legyen, hanem reank jonek es elhanyjak a kastelyocskankat" > "az uraim arra esmet igy replicalnak: hogy lam Haromszeken sok kastely van, es azt miert nem hannyatok el?" > "de azok csak apro keritesek" > "Utoljara aval is ellent vetettek a mi uraink hogy nem vagyunk mi szekelyek hanem varosiak"
[Kcikk] => 990
[Klink] => https://nagy.transindex.ro/?cikk=990#kommentek
[Ccim] => Busszal jönnek zászlósok
[datum] => 2013-03-03 14:51:26
)
[17] => Array
(
[Knev] => Lőrincz Magor
[Kdatum] => 2013 március 1 12:31
[Kszoveg] => "kedves" Endre!
Őszintén az utolsó mondata tetszett, hogy mikor válik el vásárhely Szélelyföldtől. Nincs is szükség olyan "magyarokra", mint a vásárhelyiek, akik mindenben csak az önös érdeket nézik, mellőzve bármilyen magyar érzéseket, eljönnek Székelyföldre és úgy viselkednek, mint valami urak, akik előtt meg kellene hajólni...hát remélem 30 év múlva visszaolvassa, ezt az irományát és példát vesz a japán barátaink végső tettéről, mikor majd az unokája salutot fog köszönni a markó béla szobránál...
"tisztelettel"
[Kcikk] => 990
[Klink] => https://nagy.transindex.ro/?cikk=990#kommentek
[Ccim] => Busszal jönnek zászlósok
[datum] => 2013-03-01 12:31:57
)
[18] => Array
(
[Knev] => Biff
[Kdatum] => 2013 február 28 04:00
[Kszoveg] => Honnan van a zene? Nagyon jol illik.
[Kcikk] => 805
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=805#kommentek
[Ccim] => Mátyás király 570 lampionja
[datum] => 2013-02-28 04:00:04
)
[19] => Array
(
[Knev] => Kiss László
[Kdatum] => 2013 február 23 22:25
[Kszoveg] => nagyon szép!
[Kcikk] => 805
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=805#kommentek
[Ccim] => Mátyás király 570 lampionja
[datum] => 2013-02-23 22:25:44
)
[20] => Array
(
[Knev] => Pyroska
[Kdatum] => 2013 január 4 21:41
[Kszoveg] => ki "mea culpa" -zott 89 után a posztkommunista országokban, a tönkretett életekért?
Olyan embereket támadtok, akik már meghaltak, így védekezni nem is tudnak.Különös, hogy ilyen részletesen kaptátok meg a szekus dossziét, akkor, amikor más hozzá sem jut sajátjához. Mérhetetlen gyűlölettel veszi elő újra és újra K.Csilla a neveket, bár Xántus Gábor már 2007 ben bocsánatot is kért, de nincs kegyelem!
Soraid utolsó része adja meg a választ, ezek az emberek "egy senki"nek nézték apátokat, azért az állandó visszatérő vád. Könczei Ádám ember volt, a maga jó és rossz tulajdonságaival, nem kell szentté avatni.
Akik érdemben hozzá tudnának szólni ki is volt ő valójában, már meghaltak vagy nem akarnak nyilatkozni.
[Kcikk] => 236
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek
[Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY
[datum] => 2013-01-04 21:41:58
)
[21] => Array
(
[Knev] => Pyroska
[Kdatum] => 2013 január 4 13:14
[Kszoveg] => Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa Könczei Csilla szekusblogját. Az általa közzétett jelentésekből sok minden kiderül. Kiderül apjának természete, hajlama- hajlamos volt kényes témákat feszegetni olyanok előtt, akikről nem tudhatta barátok-e vagy sem (sofőr plusz annak rokona), kolléga, aki azt is hihette, hogy provokálják. Nem engedhettél meg magadnak csak úgy beszédtémákat büntetlenül. Az is kitűnik, hogy az informátor támogatta nevezett alkalmazását, mégpedig humánus okokból(rossz anyagi helyzet-család!) Ezt Hajdú Győző és Ádám Erzsébet soha nem tette volna meg. Ismervén Szőcs István bácsit, a Gézáról készült jelentéseit inkább a paródia műfajába sorolnám én is.
[Kcikk] => 236
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek
[Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY
[datum] => 2013-01-04 13:14:28
)
[22] => Array
(
[Knev] => Pyroska
[Kdatum] => 2013 január 4 12:59
[Kszoveg] => Könczei Cs. kemény sorokat ír. Nem látom a beszervező tisztek nevét?! Ők mikor kérnek bocsánatot, a megnyomorított életekért? Mikor ítélnek el egyet is az elkövetett kegyetlenségekért?
Ki hiszi el,hogy az általa felsorolt emberek vígan és dalolva jelentettek?
Csak úgy, magánóráikban? Xántus még elmesélte miért, de sokan még nem is tudnak hozzászólni mert már rég meghaltak.
Átnéztem a felsorolt emberek életét, hát nem volt egy leány állom...
Régen a szekú nyomorította meg őket, most meg egy "tiszta ember" teszi rá a pontot, a feddhetetlen ,távolítja el Kolozsvár értelmiségi világából, szóval befejezi azt, amit ők elkezdtek, hiszen az volt a cél, elnyomni, felszámolni azt a kultúrát, amit ők és édesapja képviselt. A bizalmatlanság férge olyan mint szú a fából, nem könnyű, néha lehetetlen kiölni.Nem tudom mi volt Cs. Gyimesi Évának a gondolatmenete, hogy nem kell feltárni az informátorok nevét, de én öreg vagyok, és neki adok igazat.
[Kcikk] => 236
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek
[Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY
[datum] => 2013-01-04 12:59:43
)
[23] => Array
(
[Knev] => sxs
[Kdatum] => 2012 október 26 21:27
[Kszoveg] => S ki a frászt érdekel, hogy mi lesz amerika sorsa?
[Kcikk] => 217
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=217#kommentek
[Ccim] => OBAMÁT VISSZAVÁLASZTOTTÁK
[datum] => 2012-10-26 21:27:55
)
[24] => Array
(
[Knev] => rivulus dominarum
[Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:54
[Kszoveg] => 5. Na és még eg utolsó: nem kell művelődésszervezőnek vagy pedagógusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a fentbeszkennelt levél is mutatja, mi a baj. Egy magyarul nem jól író konfirmálónak nem egy nehézkes vallásos szöveget kell diktálni, hogy lealázzuk, milyen tudatlan. Ennél sokkal eysrűbb és érdekesebb formái is vannak a tanításnak. Talán tényleg jó lenne másfelé is nyitni, hogy ezeket a szakmai finomágokat eltanulják...
[Kcikk] => 312
[Klink] => https://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek
[Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben
[datum] => 2012-08-17 15:54:25
)
[25] => Array
(
[Knev] => rivulus dominarum
[Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:52
[Kszoveg] => 4. Gondolom, a röghöz kötést is simán oda lehetett volna csapni az előírásokhoz, hogy rend legyen. Ezért kérdeztem: Dávid úr nagybányai? Mert ha nem, vissza ő is oda, ahol született. Senki se menjen máshová, éljünk, mint a jobbágyok. Tovább: írják elő, hogy ne legyen annyi válás, mert az se tesz jót, sőt, házasságon kívüli kapcsolatok sem. Be tudnám bizonyítani, hogy ezzel is erősödne a közösség. Biztos, hogy a Kiáltvány írói mindenben tiszták lennének? Vagy ha nem, váltsák le őket, és legyen egy Nagybányai Inkvi...bocsánat, Szék, majd ők megaszongyák.
[Kcikk] => 312
[Klink] => https://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek
[Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben
[datum] => 2012-08-17 15:52:05
)
[26] => Array
(
[Knev] => rivulus dominarum
[Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:48
[Kszoveg] => 3. Jelzem, hogy a nagybányai magyarság nem attól fogyott ilyen drasztikusan, mert újabban sok a vegyes házasság. Nincs több most, mint a nyolcvanas években. A kivándorlás, elvándorlás a fő ok, az, hogy nagybányai ismerőseim szerint a kilencvenes években egész osztályok mentek el, és ennek elsősorban gazdasági okai vannak. Volt osztály, amiből 3-an maradtak, és akkor már mindegy, kivel házasodtak. És ez globális jelenség.
[Kcikk] => 312
[Klink] => https://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek
[Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben
[datum] => 2012-08-17 15:48:34
)
[27] => Array
(
[Knev] => rivulus dominarum
[Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:46
[Kszoveg] => 2. Ahhoz a vidéki, konkurenca nélküli orvoshoz hasonlít, aki annyira hozzászokott saját fontosságához, hogy egy idő után nemcsak a testek, hanem a lelkek felett is őrködni akar - mindannyian ismerjük a beteg szájában turkáló, s közben költészetrl, politikáról papoló orvos típusát, aki azt is megmondja, kire kell szavazni - sa beteg nem mer elentmondani, mert éppen akkor kiszolgáltatott helyzetben van Ettől aztán néhány év múlva az illető maga is elhiszi, hogy neki joga van ehhez. Milyen jogon, milyen alapon képzeli egy akármilyen lelkes művelődésszervező is, hogy megengedheti magának ezt az arroganciát? Hol a szakmai alázat? Hány pap, tanár, szociális munkás dolgozik 50 éve, és nem mer ilyenekt előírni?Nem gyávaságból, hanem mert van érzéke a finomabb hozzáálláshoz.
[Kcikk] => 312
[Klink] => https://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek
[Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben
[datum] => 2012-08-17 15:46:10
)
[28] => Array
(
[Knev] => Gall Icus
[Kdatum] => 2012 május 28 18:42
[Kszoveg] => Ami előtt véleményt alkotsz, és nyilvánítasz, mindég gondold meg jól, akár olvass is hozzá, majd azután ereszd!
Itt mellékelek egy kiváló véleményt Nyírőről. Ma hallottam Takaró Mihály profot nyilatkozni, hasonló kiegyensúlyozott vélemény volt, mint itt olvashatod:
https://kulturhon.szhblog.ro/2012/05/20/a-hazatero-nyiro-jozsef/
[Kcikk] => 179
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=179#kommentek
[Ccim] => NYÍRŐ JÓZSEF ÚJRATEMETÉSE
[datum] => 2012-05-28 18:42:27
)
[29] => Array
(
[Knev] => FERENCZ ZSUZSANNA
[Kdatum] => 2012 április 14 19:10
[Kszoveg] => Miért kell azt hinned, hogy minden politikus korrupt........
az egészséges szemléletben szerintem minden politikusunkat azért kell megvédenünk, mert nem is férhet a nevükhöz semmiféle csalás. Remélem Borbély féle vádaskodás is csak egy politikai lejáratási akció, ami előbb vagy útóbb kiderül, mert túlságosan kemény dió volt a Verespataki projektben.
[Kcikk] => 114
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=114#kommentek
[Ccim] => BORBÉLY ÉS A DNA
[datum] => 2012-04-14 19:10:23
)
)