HIRDETÉS

  • Megosztás:
  •  Tech RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 14: 1 GMT +2, 2008. -.

kérdezett:Sipos Géza
A KIBERTÉRBEN VÉGE A MAGÁNSZFÉRÁNAK?
Hogy ne valljon ellened a géped


A Nagy Testvér Kft. beköltözik a gépedbe. Nem számít, miről mailezel, kinek telefonálsz: adataidat automatikusan rögzítik. Mit lehet itt lépni?


HIRDETÉS




Nagyjából húsz év kellett az állami hatóságoknak, hogy felnőjenek ahhoz, amit az internet jelent. Ahogy a net a mindennapi élet részévé vált, úgy ismerték fel, megfigyelési szempontból milyen kincsesbánya a hálózat.

Az EU országai és az Egyesült Államok a terrorveszélyre és a netes bűnözés visszaszorítására, de Brazília például a pedofília letörésére hivatkozva példátlan módon kezdenek belnyúlni az állampolgárok magánéletébe azzal, hogy az internet- és telefonszolgáltatók számára kötelezővé teszik, hogy minden egyes felhasználó minden egyes kommunikációjának meg kell őrizni az adatait – minimum fél évre.

Erről beszélgetünk Maxigas-zal, kiberpunk aktivistával, a Zöld Pók alternatív internetszolgáltató egyik kurátorával az adatmegőrzés és az elektronikus megfigyelés elleni világnap, vagyis október 11. apropóján.



– Egy információs társadalomban az információs önrendelkezés joga az egyik legfontosabb emberi jog, hiszen az életed organikusan egybeszövődik a kommunikációs technológiák használatával – mondja Maxigas.

– Ehhez képest ezeket az adatokat minden állampolgárról nyilvántartatják, és adatbányászat segítségével elemezhetik. A tárolt mobiltelefonos cellaadatokból nyomonkövethető, hogy merre járt az illető a fizikai térben, a többi kommunikációs metaadatból pedig hogy kivel és mikor lépett kapcsolatba. Így bárkiről olyan profil készíthető, amiből kirajzolódik az illető személyisége, szokásai, esetleges társadalmi devianciái stb.


Én úgy vettem észre, hogy ez a helyzet számos felhasználót nem igazán érdekel.

– Valóban, egy felmérés szerint az embereket általában véve nem érdekli a magánszférájuk védelme, ugyanakkor ha konkrétan azt kérdezik tőlük, hogy szeretik-e, ha nézik őket szex közben, vagy ha olvassák a szerelmes leveleiket, akkor megváltozik a véleményük. Ha pedig arra gondolsz, hogy ki mit tesz publikussá a magánéletéről, az tanulható. A legtöbb felhasználó megtanulta kezelni a netet, és egyáltalán nem biztos, hogy amit magáról ír egy blogban valaki, akár a szexuális életéről, az pontosan úgy is van.

Másfelől igaz, hogy a problémakört jelző angol fogalomnak, a privacy-nek nincs pontos magyar megfelelője. A magánélet nem ugyanazt jelenti, és amire nincs pontos fogalmunk, arról nehéz beszélni.



>> Robbanó email címek a magyar fehér ház falán: Európai és budapesti akciók az adatmegőrzés elleni világnapon >>


Miért kifogásolják a független, alternatív internetszolgáltatók az adatrögzítési rendelkezéseket? Hiszen megtehetik, hogy nem tartják be a szabályokat, olyan szervereket üzemeltetnek, melyek nem tárolják a felhasználók különféle adatait.

– A független internetszolgáltatók helyzete azért bonyolult, mert egy szerver önmagában semmi sem ér, rá kell kapcsolni a gerinchálózatra. Konkrét szervertermek vannak erre, ahol be lehet dugni a drótot a szerverbe. Ezek a helyek meglehetős kontroll alatt állnak, lekövethetők, vagyis egy szervert nehezen lehet csak úgy eldugni.


És akkor meg lehet tenni, hogy amelyik alternatív szolgáltató nem teljesíti a feltételeket, akkor nem kap hozzáférést a gerinchálózathoz.

– Így van. Erről szólt az a konferencia, amit két héttel ezelőtt a Közép-Európai Egyetem (CEU) szervezett Budapesten. A törvényi szabályozással nekünk, alternatív internetszolgáltatóknak sokféle gondunk van, legfőképpen az, hogy nem akarunk adatrögzítőst játszani.

Ez az ellenállás két-három alapvető dologra vezethető vissza. Nem csak arról van szó, hogy utáljuk az államot és nem akarunk a hatóságokkal kooperálni, hanem arról is, hogy nem akarunk kiszervezett rendőrségként tevékenykedni. Ha ez a törvénykezés érvényesül, akkor te internetszolgáltatóként adatokat tárolsz a felhasználóidról, kis aktákat írsz róluk, besúgod őket a hatóságoknak. Gyakorlatilag arról van szó, hogy megfigyelési munkát kéne végezzünk ingyen és bérmentve...


...pontosabban a szolgáltató saját költségére.

– Igen. A nagy kereskedelmi internetszolgáltatók pontosan ezért nem támogatták ezt a szigorítást, a költségtényező volt az egyetlen kifogásuk.

A céges ellenkezést az államok eltérően kezelik. Vannak olyan EU-államok, ahol kifizetik a szolgáltatóknak a pluszban megkövetelt adatrögzítés és -megőrzés költségeit.

Csehország egy másik példa, ahol az állami szerv minden egyes esetben fizet a szolgáltatónak, ha lekéri tőle az X felhasználóról rögzített adatokat – ennek következtében a szolgáltatók az adatrögzítési követelményekre új piacként tekintenek. De sok országban az állam egyszerűen lenyomja a szolgáltatók torkán az új kötelezettségeket, azok meg beépítik a költségeket a végfelhasználói áraikba.



Vagyis én, mint felhasználó fizetek azért, hogy engem megfigyeljenek?

– Igen. Dehát az államot is nyilván te fizeted az adódból, úgyhogy mindenképpen szívás. De visszatérve az alternatív szolgáltatók szempontjaihoz: nem akarunk megfigyelői munkát csinálni, mert köpünk rá. A másik ellenérvünk, hogy az adatrögzítési követelmények köszönő viszonyban sincsenek azokkal a normákkal, amelyeket az államok nagy többsége általános konszenzussal elfogad.

Ez az egész intézkedéssor figyelmen kívül hagyja az ártatlanság vélelme elvét. Vagyis az állam nem azokat figyeli meg, akik gyanúsak, hanem minden egyes állampolgár mindes egyes kommunikációs aktusát.

A másik emberi jogi vonatkozás az arányosság elve: például ha fennáll az esélye, hogy börtönbe csuknak, előbb meg kell vizsgálni, van-e olyan megoldás, ami a kívánt célt eléri, de kevésbé sérti a szabad mozgáshoz való jogodat. Továbbá meg kell nézni, hogy kifizetődik-e az az emberi jogsértés, amit az intézkedés okoz olyan értelemben, hogy más emberek jogait határozottabban érvényesíti.

Nagyon buta példa: a gyilkost meg is lehet ölni, de nem muszáj, hiszen elég, ha korlátozod a mozgáshoz való jogát, s így nem fogja sérteni a többiek élethez való jogait.

Az új európai adatrögzítési rendelkezésekben az arányosság elve abszolút nem érvényesül. A szigorítás mögött állók azzal érvelnek, hogy ez az egész azért kell, hogy el tudják kapni az internetes bűnözőket, továbbá a „terrorizmus elleni harcra” hivatkoznak. Nos, a netes bűnözőket ezzel a módszerrel nem lehet elkapni; mert ők olyan titkosítási és egyéb technológiákat használnak, melyek ugyan öt-tíz éves találmányok, de a hatóságoknak általában nincs adekvát válaszuk rá.


A személyiségi jogokat szabályozó törvényekkel nincsenek ellentétben az adatrögzítési követelmények?

– Ez egy érdekes játék. Mostmár szinte minden európai államban van olyan törvény, ami az állami szervek átláthatóságát, az információszabadságot és az adataiddal kapcsolatos személyiségi jogokat szabályozza, egyszóval vannak adatvédelmi törvények. Az adatrögzítési törvények pedig totál szembemennek ezekkel a jogokkal.

Tehát az állam olyan, mint a jó lókupec, mindenki számára van megfelelő áruja. Aki amiatt aggódik, hogy elcsaklizzák a hitelkártyáját vagy feltörik a bankja szerverét, annak azt lehet mondani, hogy az adatrögzítéssel harcolunk a bűnözők ellen. Aki meg a személyiségi jogai miatt aggódik, annak meg vannak adatvédelmi jogszabályaink. De azt, hogy ez a kettő hogy jön össze, azt még senkinek sem sikerült megoldani [nevet].

Az adatvédelmi törvényeket a legtöbb európai országban a 2. világháborús tapasztalatok hatására csinálták. A nácik ugyanis azt a módszert alkalmazták, hogy az elfoglalt országokban hasznosították a telefonközpontokban talált adatokat, úgy, hogy feltérképezték a zsidók, a kommunisták stb. híváslistáit. Vagyis ha nem találták meg az illetőt, akkor a hívásadatok alapján begyűjtötték a tíz legfontosabb ismerősét.

Ennek a tapasztalatnak a hatására az európai adatvédelmi törvények azt írják elő, hogy a szolgáltatóknak csak azokat az információkat szabad tárolniuk, ami a számlázáshoz kell, illetve ahhoz, hogy a szolgáltatást üzemeltethessék. És most, a 9/11-es terrorellenes harc miatt befolyásolt ideológiai változások hatására, erodálódnak ezek a felismerések, s így az államok gyakorlatilag azt írják elő, hogy adatrögzítési szempontból újra 1943-ban találjuk magunkat. Erre mondják a német adatvédelmi aktivisták, hogy a rendszer egyre inkább hasonlít a STASI-ra, csak 2.0-s verzióban.

(a fotók a Zöld Pók Alapítvány október 11-i vetítős akciójáról valók)(a fotók a Zöld Pók Alapítvány október 11-i vetítős akciójáról valók)


Filozófiailag ez az egész Jeremy Bentham 18. század végi angol jogász gondolataira megy vissza. Bentham olcsó börtönöket akart építeni. A fogházat kör alakúnak képzelte el.

A közepén van egy torony, ahonnan kis réseken át mindent lehet figyelni, de a megfigyeltek sohasem láthatják, hogy mikor figyelik őket. Ez azért lett volna olcsó Bentham szerint, mert nem kell az őrnek örökké ott tartózkodnia, ugyanis a rabok internalizálják a megfigyelést, tehát mindig úgy fognak viselkedni, mintha meg lennének figyelve.

Michel Foucault ebből vezette le az irányított társadalom fogalmát, vagyis azt, hogy miként lehet egy társadalomban „normális állapotokat” (normalizációt) elérni, tehát hogy az emberek ne is gondolkodjanak a fennálló rend megváltoztatásán.

Az adatrögzítés gyakorlata ennél még tovább megy. Itt már nem arról van szó, hogy nem tudod, megfigyelnek-e vagy sem, hanem biztos lehetsz benne, hogy bármikor küldesz e-mailt, azt biztosan rögzítik és vissza is tudják keresni. Ez egy fokkal tökéletesebb rendszer, ráadásul nagyon drága, ellentétben Bentham ideáival. De az államok hajlandók rengeteget befektetni a kiépítésébe.

>> Adatrögzítéssel kapcsolatos hírek a Digitális emberi jogok Európában (EDRI) oldalon >>


Hogyan illeszkedik az adatrögzítés gyakorlata az irányított társadalom koncepciójába?

– A lényeg az, hogy az emberek tartózkodása és tettei folyamatosan figyelve legyenek, ebbe beletartoznak a biometrikus azonosítók (ilyen az ujjlenyomat), a repülőtéri ellenőrzés, az utaslisták megosztása az államok között, el egészen a térfigyelő kamerákig.

Ami a felhasználóval kapcsolatos viszonyt illeti, az internetes adatrögzítés és a térfigyelő kamerarendszerek között fontos különbségek vannak. Hogyha térfigyelést szerelsz föl egy épületre, akkor jól láthatóan fel kell hívnod a megfigyelés tényére a járókelők figyelmét, és azokat a felvételeket, melyen bűncselekmény nem látható, 24 óra után törölni kell.



Az internetes szolgáltatások esetében viszont sem jogszabály, sem bevett gyakorlat nincs arra, hogy amikor egy levelezőrendszerből küldesz egy mailt, akkor egy kis ablakban jelenjen meg a figyelmeztetés: Az ön levelét az elkövetkező hat hónapban szerverünkön megőrizzük, és kérésre kiszolgáltatjuk a rendőrségnek. Köszönjük, hogy szolgáltatásunkat használta!

Tehát a felhasználók gyakorlatilag nem is tudhatnak az adataik rögzítéséről, ha nincsenek az október 11.-ei nemzetközi adatmegőrzésellenes napra szervezett akciók, akkor csak arról jelenik meg hír, hogy a parlament tízezer más törvény mellett ezt a szabályozást is elfogadta. Eddig az európai országokban az volt a gyakorlat, hogy az embereknek tudomásuk volt arról, ha az adataikat rögzítették.

Az egyik szempont tehát az, hogy a felhasználó nem tudja, hogy megfigyelik. A másik pedig az, hogy az átlag user számára sokkal nehezebb megérteni, mi történik, mikor az adatrögzítési törvény hatálya alá kerül.

A térfigyelő kamerákkal sokkal világosabb a kép: anélkül, hogy szólnának neked, látod a kamerát, el tudod képzelni, hogy a másik oldalon ül valaki, aki látja a képet. Tudod, hogy milyen információkat tud meg ezáltal rólad, és ha nem akarod, hogy megfigyeljenek, a másik utcán mész. Tehát mindenki számára nyilvánvaló, hogy lehet kijátszani a rendszert.

Az internetszolgáltatás esetében viszont sokkal nehezebb az embernek átlátni, hogy van egy szerver, az csinál egy logfájlt, az eltárolódik és visszakereshető, továbbá nem tudják, hogy ez köthető-e hozzájuk vagy sem. Az eddig alkalmazott normarendszerben az is benne volt, hogy nem csak tájékoztatni kell a felhasználókat, hanem értenie is kell, mibe lép bele.

Mi az információs önrendelkezés jogát szeretnénk érvényesíteni, vagyis ha te információkat termelsz, akkor azt is tudd, hogy mi történik velük, és dönthess arról, ki akarod-e szolgáltatni ezt az adatot vagy sem.


Mi lenne a jobb irányba mutató felfogás az államok részéről?

– Németországban működik a világ legjobb alkotmánybírósága – legalábbis a közjoggal foglalkozók szerint. Az ottani törvénykezésben az információs önrendelkezésnek igyekeznek érvényt szerezni. Ez pedig a következő helyzetet vetíti előre. Ugye információs társadalomban élsz, így egy csomó olyan beszélgetés, ami egy normális társadalomban személyes magánbeszélgetés része lenne, azt elektronikusan bonyolítod le, melyek részben vagy egészben ott vannak a számítógépeden, a telefonodon stb.

Az is fontos, hogy rengeteg olyan dolgot, amit korábban leírnál a kis naplódba, vagy egyszerűen megjegyeznél, azt most bejegyzel a számítógépedbe – mert olyan társadalomban élsz, ami az adatok eltárolásáról és visszakereséséről szól, nem pedig arról, hogy a saját személyiségedet gazdagítod.

Gyakorlatilag a magánszférád kiterjed: az, hogy mi van a számítógépedben, az majdnem olyan fontos lesz, mint az, hogy mire gondolsz. Tehát ha megvizsgálják, mi van a gépeden, az hasonló lesz a gondolatolvasáshoz, erre pedig nincs joga a hatóságnak.

Ha abból indulunk ki, hogy saját magad vagy a közvetlen családtagjaid ellen nem vagy köteles tanúskodni, ugyanígy mondhatjuk azt, hogy az elektronikus kommunikációdat ne lehessen ellened fölhasználni, mert az a privát területed. Ugyanígy, a számítógépeden tárolt üzenetváltást se lehessen felhasználni, mert az ugyanaz, mintha most mondanád egy magánbeszélgetés részeként. Ez a kiborg-állampolgár koncepciója, ahol a számítógéped az élő memóriád kiterjesztéseként kezelendő.

Amit ötszáz évvel ezelőtt megjegyeztél, fejben tartottál, azt most begépeled egy fájlba – de ez nem jelenti azt, hogy a hatóságoknak most szélesebb jogkörük lenne a vizsgálódásra.

Persze, egyénileg lehet az megoldás, hogy valaki visszatér a 16. vagy 19. századba, és semmiféle elektronikus kommunikációt nem használ, de ez hallatlanul sok energiájába kerül az illetőnek. További nehézség, hogy például nem elég lemondani a mobiltelefonról, mert ha a többi eszközt használod, akkor úgyis felderíthető maradsz, továbbá a barátaid, ismerőseid elektronikus kommunikációjából a te helyzeted a kapcsolati hálóban továbbra is kijelölhető. Ezt úgy kell elképzelni, hogy adott egy óriási táblázat: ha abból kihúzol egy sort, a tábla maga használható marad.

Ezért az adatrögzítés ellen az egész társadalom szintjén csak az lehet hatásos, hogy korlátozzuk a hatóságok befolyását.


  • Megosztás:




HIRDETÉS










SZAVAZÓGÉP

Európai főügyész lesz Kövesi?

Igen, mert példát akarnak vele statuálni 70
Nem, bár szerintem ő kellene legyen 9
Igen, mert jó szakember 183
Nem, mert szakmailag nem alkalmas 11
Igen, bár nem érdemelte ki 16
Nem, mert erkölcsileg nem alkalmas 60
Igen, mert az EP is őt támogatja 14
Fogalmam sincs 47

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK

Társadalmi beágyazottság nélkül kezdett erdélyi terjeszkedésbe a Jobbik
Nna, remélem, Parászka. Boróka is elolvassa a cikket. (...)
Sekszpír Vilmos, 2013 május 8 15:48

Hogy élünk a magyarországi magyarokhoz képest?
Romániában 2008-ban olyan torzulások voltak a bérezésben és a foglalkoztatottságban ami (...)
Korodi Szabolcs, 2013 május 3 07:58

Plan B: hogyan kerül egy kolozsvári galéria a világ legjobbjai közé?
@anti-művész: orulok, hogy valaszoltal, mert igy kifejtetted kicsit jobban, es tenyleg ervenyes (...)
nihil, 2013 április 26 10:33

Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
Ha van külföldi beruházó, akkor az a baja székelynek. Ha nincs, akkor meg az. Az Isten se tud ezeken (...)
figyelő, 2013 április 26 10:25

Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet
@Covaci Dejoke: Nincs mit köszöngess! Tudomásul kell venni, hogy többen vannak. Vagy még (...)
figyelő, 2013 április 26 10:12

Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
Amiről nem beszéltek, hogy Olosz Gergely RMDSZ-es politikustól vették a gyár területét, és még (...)
Ferike, 2013 április 26 09:49


Array ( [0] => Array ( [Knev] => Sekszpír Vilmos [Kdatum] => 2013 május 8 15:48 [Kszoveg] => Nna, remélem, Parászka. Boróka is elolvassa a cikket. [Kcikk] => 20224 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20224#kommentek [Ccim] => Társadalmi beágyazottság nélkül kezdett erdélyi terjeszkedésbe a Jobbik [datum] => 2013-05-08 15:48:26 ) [1] => Array ( [Knev] => Korodi Szabolcs [Kdatum] => 2013 május 3 07:58 [Kszoveg] => Romániában 2008-ban olyan torzulások voltak a bérezésben és a foglalkoztatottságban ami megkérdőjelezi a tanulmány egyes megállapításainak kivetítését napjainkra. Igy kezeljük az 5 évvel ezelőtti tények rögzítéseként. Ma számunkra kevésbé előnyös a helyzet. [Kcikk] => 20204 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20204#kommentek [Ccim] => Hogy élünk a magyarországi magyarokhoz képest? [datum] => 2013-05-03 07:58:05 ) [2] => Array ( [Knev] => nihil [Kdatum] => 2013 április 26 10:33 [Kszoveg] => @anti-művész: orulok, hogy valaszoltal, mert igy kifejtetted kicsit jobban, es tenyleg ervenyes erveid vannak. teljesen egyetertek azzal, hogy a muveszet semmilyen aga nem szabadna teljesen magaba fodrulo legyen. en csak azt mondtam, hogy ha egy festm,eny/mualkotas nem ertheto, akkora hatterel van a baj. es ahogy vannak konyvek amelyek melyek, de laikusok szamara is elvezhetoek, ugy vannak hasonlo modern festmenyek is. peldaul Brad Kunkle-t napjaink Klintjenek tartjak, es szinte az osszes kepe laikusok szamara is elvezheto. masreszt erre kell szamitani. szoval az ember ne csodalkozzon, h alemegy egy krikettmecsre, ugy hogy nem ismeri a szabajokat, es nem elvezi. vannak kiallitasok, amire egyszeruen jobb el se menni. legalabbis szamomra :P [Kcikk] => 20151 [Klink] => http://multikult.transindex.ro/?cikk=20151#kommentek [Ccim] => Plan B: hogyan kerül egy kolozsvári galéria a világ legjobbjai közé? [datum] => 2013-04-26 10:33:58 ) [3] => Array ( [Knev] => figyelő [Kdatum] => 2013 április 26 10:25 [Kszoveg] => Ha van külföldi beruházó, akkor az a baja székelynek. Ha nincs, akkor meg az. Az Isten se tud ezeken eligazodni. "hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás" Marhanagy veszélyforrás lehet! Gondoljuk csak el: - mindent le fog papírozni, semmi nem fog feketén menni, - minden alkalmazottját be fogja jelenteni, - minden alkalmazottja után időben és napra készen be lesznek fizetve a tásadalombiztosítási járulékok, - és, ha még mindezek tetjébe egy kicsit európaibb fizetést fog adni az alkalmazottainak, az maga lesz a katasztrófák katasztrófája. [Kcikk] => 20163 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek [Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás [datum] => 2013-04-26 10:25:42 ) [4] => Array ( [Knev] => figyelő [Kdatum] => 2013 április 26 10:12 [Kszoveg] => @Covaci Dejoke: Nincs mit köszöngess! Tudomásul kell venni, hogy többen vannak. Vagy még helyesebben: többségbe kerültek. De ha esetleg nem vagy hajlandó ezt tudomásul venni, úgyis mindegy. A tényeken az egy fikarcnyit se változtat. Nem "Markó, Borbély, Frunda, Kelemen Brassai stb." okolhatók mindezért, hanem a jómagyar természetünk. [Kcikk] => 32770 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32770#kommentek [Ccim] => Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet [datum] => 2013-04-26 10:12:53 ) [5] => Array ( [Knev] => Ferike [Kdatum] => 2013 április 26 09:49 [Kszoveg] => Amiről nem beszéltek, hogy Olosz Gergely RMDSZ-es politikustól vették a gyár területét, és még kíváncsi vagyok, hogy a többi háromszéki RMDSZ-es mivel van benne a bizniszben.Ez az egész eléggé nemzetárulás szagú dolog. [Kcikk] => 20163 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek [Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás [datum] => 2013-04-26 09:49:50 ) [6] => Array ( [Knev] => Levente [Kdatum] => 2013 április 26 08:57 [Kszoveg] => Egyelőre több rossz, mint jó! Ezt kellene szem előtt tartani. Idézet a civilek által kiadott közleményből: Feltesszük a kérdést, hogy a Kovászna Megye Tanácsa kivel tart? A saját polgáraival vagy a beruházóval, mert egyelőre úgy néz ki, hogy az utóbbival, és nem azokkal, akiknek adóiból a fizetését kapja. [Kcikk] => 20163 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek [Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás [datum] => 2013-04-26 08:57:04 ) [7] => Array ( [Knev] => greg [Kdatum] => 2013 április 26 07:42 [Kszoveg] => Hüj! Az anyját. Várom az EU szolgálatos aggodóit, mert, ha emlékezetem nem csal , akkor a nemrég elfogadott magyar alaptörvényben is ekképpen fogalmazták meg a házasság intézményét és mint olyan egyik pontja volt annak a hisztérikus támadási felületnek amellyel megpróbálták/megpróbálják Magyarország demokratikusan, törvényes választások nyomán hatalomra került párt kormányának lejáratását, ellehetetlenítését. [Kcikk] => 32771 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32771#kommentek [Ccim] => Raluca Turcan alaptörvénybe foglalná: a házasság nő és férfi közötti kapcsolat [datum] => 2013-04-26 07:42:18 ) [8] => Array ( [Knev] => karma [Kdatum] => 2013 április 25 22:22 [Kszoveg] => Minimum vitathatónak érzem az előadó minősítését, hogy az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul a magyarországiaknál. Elképzelem mit mondana Veres Valér ha májusban az áprilisi fizetésének a 68 százalékát vinné haza: Ebben a hónapban kicsivel kevesebbet kerestem. Ha tisztán a matematikánál maradunk, akkor egy átlagos erdélyi keresetnek a vásárlóértéke 32 százalékkal kevesebb keres mint egy magyaré. Ami szerintem nem kevés, sőt, tetemes. [Kcikk] => 32764 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32764#kommentek [Ccim] => Az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul a magyarországiaknál [datum] => 2013-04-25 22:22:11 ) [9] => Array ( [Knev] => kettős mérce [Kdatum] => 2013 április 25 22:10 [Kszoveg] => Nos egy újabb bizonyítéka annak,hogy nem egyforma mércével mérnek az uniós elvtársak.Nem szabad elfelejteni ,hogy az uniót is a bolsevik liberálisok alapították még annó ,hát jó irányban azóta sem változott. [Kcikk] => 19876 [Klink] => http://vilag.transindex.ro/?hir=19876#kommentek [Ccim] => ET-monitoring alá kerül Magyarország [datum] => 2013-04-25 22:10:56 ) [10] => Array ( [Knev] => Covaci Dejoke [Kdatum] => 2013 április 25 21:42 [Kszoveg] => Köszönjük RMDSZ, köszönjük Markó, Borbély, Frunda, Kelemen Brassai stb. Mulcumim din szuflet, npulámjá. [Kcikk] => 32770 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32770#kommentek [Ccim] => Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet [datum] => 2013-04-25 21:42:08 ) [11] => Array ( [Knev] => Edler András György [Kdatum] => 2013 április 25 21:25 [Kszoveg] => Egy normálisan gondolkozó román politikus! Sajnos kevés van belőlük... [Kcikk] => 32771 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32771#kommentek [Ccim] => Raluca Turcan alaptörvénybe foglalná: a házasság nő és férfi közötti kapcsolat [datum] => 2013-04-25 21:25:01 ) [12] => Array ( [Knev] => Gergely Tamás [Kdatum] => 2013 március 23 11:56 [Kszoveg] => Rendkívül izgalmas! [Kcikk] => 810 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=810#kommentek [Ccim] => Slam Poetry Erdély: Nemzeti Dal [datum] => 2013-03-23 11:56:38 ) [13] => Array ( [Knev] => Almos [Kdatum] => 2013 március 15 20:32 [Kszoveg] => Ez tetszett nekem Levente [Kcikk] => 807 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=807#kommentek [Ccim] => Száz év vagány - T. Szabó Levente Jókai Kiskirályok című regényéről [datum] => 2013-03-15 20:32:55 ) [14] => Array ( [Knev] => Antiminden [Kdatum] => 2013 március 15 17:16 [Kszoveg] => Nekem ez elég eröltetettnek tűnik. [Kcikk] => 810 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=810#kommentek [Ccim] => Slam Poetry Erdély: Nemzeti Dal [datum] => 2013-03-15 17:16:20 ) [15] => Array ( [Knev] => atilsz [Kdatum] => 2013 március 14 20:09 [Kszoveg] => szep bemutato! csak igy tovabb ! [Kcikk] => 807 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=807#kommentek [Ccim] => Száz év vagány - T. Szabó Levente Jókai Kiskirályok című regényéről [datum] => 2013-03-14 20:09:31 ) [16] => Array ( [Knev] => Nagy Szabo Ferenc 1600-ban [Kdatum] => 2013 március 3 14:51 [Kszoveg] => a szekelyek asszondtak mikor Borsos Tamas nekifogott epitkezni Vasarhelyen : > "a szekelysegen var ne legyen" "hogy ok nem engedik, hogy legyen, hanem reank jonek es elhanyjak a kastelyocskankat" > "az uraim arra esmet igy replicalnak: hogy lam Haromszeken sok kastely van, es azt miert nem hannyatok el?" > "de azok csak apro keritesek" > "Utoljara aval is ellent vetettek a mi uraink hogy nem vagyunk mi szekelyek hanem varosiak" [Kcikk] => 990 [Klink] => http://nagy.transindex.ro/?cikk=990#kommentek [Ccim] => Busszal jönnek zászlósok [datum] => 2013-03-03 14:51:26 ) [17] => Array ( [Knev] => Lőrincz Magor [Kdatum] => 2013 március 1 12:31 [Kszoveg] => "kedves" Endre! Őszintén az utolsó mondata tetszett, hogy mikor válik el vásárhely Szélelyföldtől. Nincs is szükség olyan "magyarokra", mint a vásárhelyiek, akik mindenben csak az önös érdeket nézik, mellőzve bármilyen magyar érzéseket, eljönnek Székelyföldre és úgy viselkednek, mint valami urak, akik előtt meg kellene hajólni...hát remélem 30 év múlva visszaolvassa, ezt az irományát és példát vesz a japán barátaink végső tettéről, mikor majd az unokája salutot fog köszönni a markó béla szobránál... "tisztelettel" [Kcikk] => 990 [Klink] => http://nagy.transindex.ro/?cikk=990#kommentek [Ccim] => Busszal jönnek zászlósok [datum] => 2013-03-01 12:31:57 ) [18] => Array ( [Knev] => Biff [Kdatum] => 2013 február 28 04:00 [Kszoveg] => Honnan van a zene? Nagyon jol illik. [Kcikk] => 805 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=805#kommentek [Ccim] => Mátyás király 570 lampionja [datum] => 2013-02-28 04:00:04 ) [19] => Array ( [Knev] => Kiss László [Kdatum] => 2013 február 23 22:25 [Kszoveg] => nagyon szép! [Kcikk] => 805 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=805#kommentek [Ccim] => Mátyás király 570 lampionja [datum] => 2013-02-23 22:25:44 ) [20] => Array ( [Knev] => Pyroska [Kdatum] => 2013 január 4 21:41 [Kszoveg] => ki "mea culpa" -zott 89 után a posztkommunista országokban, a tönkretett életekért? Olyan embereket támadtok, akik már meghaltak, így védekezni nem is tudnak.Különös, hogy ilyen részletesen kaptátok meg a szekus dossziét, akkor, amikor más hozzá sem jut sajátjához. Mérhetetlen gyűlölettel veszi elő újra és újra K.Csilla a neveket, bár Xántus Gábor már 2007 ben bocsánatot is kért, de nincs kegyelem! Soraid utolsó része adja meg a választ, ezek az emberek "egy senki"nek nézték apátokat, azért az állandó visszatérő vád. Könczei Ádám ember volt, a maga jó és rossz tulajdonságaival, nem kell szentté avatni. Akik érdemben hozzá tudnának szólni ki is volt ő valójában, már meghaltak vagy nem akarnak nyilatkozni. [Kcikk] => 236 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek [Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY [datum] => 2013-01-04 21:41:58 ) [21] => Array ( [Knev] => Pyroska [Kdatum] => 2013 január 4 13:14 [Kszoveg] => Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa Könczei Csilla szekusblogját. Az általa közzétett jelentésekből sok minden kiderül. Kiderül apjának természete, hajlama- hajlamos volt kényes témákat feszegetni olyanok előtt, akikről nem tudhatta barátok-e vagy sem (sofőr plusz annak rokona), kolléga, aki azt is hihette, hogy provokálják. Nem engedhettél meg magadnak csak úgy beszédtémákat büntetlenül. Az is kitűnik, hogy az informátor támogatta nevezett alkalmazását, mégpedig humánus okokból(rossz anyagi helyzet-család!) Ezt Hajdú Győző és Ádám Erzsébet soha nem tette volna meg. Ismervén Szőcs István bácsit, a Gézáról készült jelentéseit inkább a paródia műfajába sorolnám én is. [Kcikk] => 236 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek [Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY [datum] => 2013-01-04 13:14:28 ) [22] => Array ( [Knev] => Pyroska [Kdatum] => 2013 január 4 12:59 [Kszoveg] => Könczei Cs. kemény sorokat ír. Nem látom a beszervező tisztek nevét?! Ők mikor kérnek bocsánatot, a megnyomorított életekért? Mikor ítélnek el egyet is az elkövetett kegyetlenségekért? Ki hiszi el,hogy az általa felsorolt emberek vígan és dalolva jelentettek? Csak úgy, magánóráikban? Xántus még elmesélte miért, de sokan még nem is tudnak hozzászólni mert már rég meghaltak. Átnéztem a felsorolt emberek életét, hát nem volt egy leány állom... Régen a szekú nyomorította meg őket, most meg egy "tiszta ember" teszi rá a pontot, a feddhetetlen ,távolítja el Kolozsvár értelmiségi világából, szóval befejezi azt, amit ők elkezdtek, hiszen az volt a cél, elnyomni, felszámolni azt a kultúrát, amit ők és édesapja képviselt. A bizalmatlanság férge olyan mint szú a fából, nem könnyű, néha lehetetlen kiölni.Nem tudom mi volt Cs. Gyimesi Évának a gondolatmenete, hogy nem kell feltárni az informátorok nevét, de én öreg vagyok, és neki adok igazat. [Kcikk] => 236 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek [Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY [datum] => 2013-01-04 12:59:43 ) [23] => Array ( [Knev] => sxs [Kdatum] => 2012 október 26 21:27 [Kszoveg] => S ki a frászt érdekel, hogy mi lesz amerika sorsa? [Kcikk] => 217 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=217#kommentek [Ccim] => OBAMÁT VISSZAVÁLASZTOTTÁK [datum] => 2012-10-26 21:27:55 ) [24] => Array ( [Knev] => rivulus dominarum [Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:54 [Kszoveg] => 5. Na és még eg utolsó: nem kell művelődésszervezőnek vagy pedagógusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a fentbeszkennelt levél is mutatja, mi a baj. Egy magyarul nem jól író konfirmálónak nem egy nehézkes vallásos szöveget kell diktálni, hogy lealázzuk, milyen tudatlan. Ennél sokkal eysrűbb és érdekesebb formái is vannak a tanításnak. Talán tényleg jó lenne másfelé is nyitni, hogy ezeket a szakmai finomágokat eltanulják... [Kcikk] => 312 [Klink] => http://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek [Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben [datum] => 2012-08-17 15:54:25 ) [25] => Array ( [Knev] => rivulus dominarum [Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:52 [Kszoveg] => 4. Gondolom, a röghöz kötést is simán oda lehetett volna csapni az előírásokhoz, hogy rend legyen. Ezért kérdeztem: Dávid úr nagybányai? Mert ha nem, vissza ő is oda, ahol született. Senki se menjen máshová, éljünk, mint a jobbágyok. Tovább: írják elő, hogy ne legyen annyi válás, mert az se tesz jót, sőt, házasságon kívüli kapcsolatok sem. Be tudnám bizonyítani, hogy ezzel is erősödne a közösség. Biztos, hogy a Kiáltvány írói mindenben tiszták lennének? Vagy ha nem, váltsák le őket, és legyen egy Nagybányai Inkvi...bocsánat, Szék, majd ők megaszongyák. [Kcikk] => 312 [Klink] => http://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek [Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben [datum] => 2012-08-17 15:52:05 ) [26] => Array ( [Knev] => rivulus dominarum [Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:48 [Kszoveg] => 3. Jelzem, hogy a nagybányai magyarság nem attól fogyott ilyen drasztikusan, mert újabban sok a vegyes házasság. Nincs több most, mint a nyolcvanas években. A kivándorlás, elvándorlás a fő ok, az, hogy nagybányai ismerőseim szerint a kilencvenes években egész osztályok mentek el, és ennek elsősorban gazdasági okai vannak. Volt osztály, amiből 3-an maradtak, és akkor már mindegy, kivel házasodtak. És ez globális jelenség. [Kcikk] => 312 [Klink] => http://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek [Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben [datum] => 2012-08-17 15:48:34 ) [27] => Array ( [Knev] => rivulus dominarum [Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:46 [Kszoveg] => 2. Ahhoz a vidéki, konkurenca nélküli orvoshoz hasonlít, aki annyira hozzászokott saját fontosságához, hogy egy idő után nemcsak a testek, hanem a lelkek felett is őrködni akar - mindannyian ismerjük a beteg szájában turkáló, s közben költészetrl, politikáról papoló orvos típusát, aki azt is megmondja, kire kell szavazni - sa beteg nem mer elentmondani, mert éppen akkor kiszolgáltatott helyzetben van Ettől aztán néhány év múlva az illető maga is elhiszi, hogy neki joga van ehhez. Milyen jogon, milyen alapon képzeli egy akármilyen lelkes művelődésszervező is, hogy megengedheti magának ezt az arroganciát? Hol a szakmai alázat? Hány pap, tanár, szociális munkás dolgozik 50 éve, és nem mer ilyenekt előírni?Nem gyávaságból, hanem mert van érzéke a finomabb hozzáálláshoz. [Kcikk] => 312 [Klink] => http://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek [Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben [datum] => 2012-08-17 15:46:10 ) [28] => Array ( [Knev] => Gall Icus [Kdatum] => 2012 május 28 18:42 [Kszoveg] => Ami előtt véleményt alkotsz, és nyilvánítasz, mindég gondold meg jól, akár olvass is hozzá, majd azután ereszd! Itt mellékelek egy kiváló véleményt Nyírőről. Ma hallottam Takaró Mihály profot nyilatkozni, hasonló kiegyensúlyozott vélemény volt, mint itt olvashatod: http://kulturhon.szhblog.ro/2012/05/20/a-hazatero-nyiro-jozsef/ [Kcikk] => 179 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=179#kommentek [Ccim] => NYÍRŐ JÓZSEF ÚJRATEMETÉSE [datum] => 2012-05-28 18:42:27 ) [29] => Array ( [Knev] => FERENCZ ZSUZSANNA [Kdatum] => 2012 április 14 19:10 [Kszoveg] => Miért kell azt hinned, hogy minden politikus korrupt........ az egészséges szemléletben szerintem minden politikusunkat azért kell megvédenünk, mert nem is férhet a nevükhöz semmiféle csalás. Remélem Borbély féle vádaskodás is csak egy politikai lejáratási akció, ami előbb vagy útóbb kiderül, mert túlságosan kemény dió volt a Verespataki projektben. [Kcikk] => 114 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=114#kommentek [Ccim] => BORBÉLY ÉS A DNA [datum] => 2012-04-14 19:10:23 ) )




24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS