HIRDETÉS

  • Megosztás:
  •  Tech RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 16: 1 GMT +2, 2008. 9-.

Sipos Géza
SZOFTVER- FILOZÓFIÁK
Miért kell új böngésző a Google-nak? És neked?


Korábban akkor volt az ember meghalva, amikor fagyogatott a gépe. Most akkor, ha nincs net, vagy gubanc van a böngészőjével.


HIRDETÉS




Miután több éven át következetesen tagadta, hogy saját internetes böngészőt fejlesztene, a Google szeptember elején piacra dobta a Chrome nyilvános teszt (azaz béta) változatát.

A szoftver ingyenesen tölthető le, nyílt forráskódú, azaz bárki hozzáértő hozzájárulhat a fejlesztéséhez. Sőt, a böngésző maga is nyílt forrású alapokra épül: például a weboldalak megjelenítését végző motor, a Webkit ugyanaz, ami az Apple-gépek Safari böngészőjében dolgozik – a fejlesztés a maga során az egyik linuxos grafikus felület, a KDE fejlesztéséből származik; amúgy Webkit-alapokon böngésznek az iPhone felhasználói is.

A Google képregényben mutatja be a Chrome-ot és a mögötte álló
<br />
technológiát. Ezen a kockán a többfunkciós böngészősorról van szó
<br />
(készítette Scott McCloud)A Google képregényben mutatja be a Chrome-ot és a mögötte álló
technológiát. Ezen a kockán a többfunkciós böngészősorról van szó
(készítette Scott McCloud)

Ami ezen a téren fontosabb, az az, hogy a nyílt forráskódú fejlesztés lehetővé teszi, hogy a fejlesztők elkezdjenek kiterjesztéseket, minialkalmazásokat írni hozzá, ahogy ezt évek óta teszik a legsikeresebb open source böngészővel, a Firefox-szal. A Chrome-ra rá is fér a kiegészítgetés (amelyben bizonyára a Google Labs is kiveszi a részét), mert jelenleg kissé csupasz.

>> Heavy Metal: a Transindex Chrome-tesztje >>


„Azt hiszem, ez egy sima webböngésző. Nem hiszem, hogy ez az első vagy a legjobb böngésző” – mondja a Google szoftveréről a nagy rivális, a Microsoft Internet Explorerének fejlesztéséért felelős menedzser Dean Hachamovitch a Financial Times üzleti világlapnak.

És aki egyetért az állítás első felével, nehezen tudna vitatkozni a másodikkal. Ha nem a Google állna mögötte, valószínűleg nagyon kevesen gondolkodának el azon, hogy megszokott, bejáratott böngészőjükről a Chrome-ra váltsanak.

A helyzet az, hogy a Chrome nem sima böngésző, hanem egyúttal webes kezelőfelület is. A fejlesztők – és ezt hangsúlyozta Sergey Brin, a keresőcég társalapítója is a szoftver bemutatójára szervezett sajtótéjékoztatón – kifejezetten arra utaztak, hogy a szkriptekkel sűrűn megtűzdelt, komplex tartalmakat megjelenítő weboldalak az eddigieknél gyorsabban fussanak a Chrome-ban (ezt szolgálja az új, V8-as JavaScript motor).

Aki a technikai blablát átugorja, inkább azt fogja értékelni, hogy az új böngészővel egy kattintással


linkeket lehet beszúrni webről futtatott szoftverek közvetlen elérésére.

Ez konkrétan annyi, hogy a Chrome Page menüjében be lehet állítani, hogy a Google webes irodai alkalmazását, a Docs-ot, a Gmailt, a Yahoo-féle Zimbrát vagy a Photoshop webes változatát stb. el lehessen érni egyenesen a gépedről, vagyis az asztalról, a saját dokumentumok vagy a sajátgép részlegből. Mindezt úgy, hogy ezek az alkalmazások a gépre telepített szoftverekhez hasonlóan indulnak és működnek a Chrome-ban.

Itt meg az adatbiztonság megőrzését reklámozzákItt meg az adatbiztonság megőrzését reklámozzák

A Chrome fejlesztése során kifejezetten ügyeltek arra, hogy az egyes böngészőablakok ne ugyanazt a memóriaterületet használják: ha tehát egy webes szövegszerkesztő elakad, vagy egy megnyitott oldalon csak teker és teker a javascript, azt a beépített folyamatkezelővel ki lehet lőni úgy, hogy a többi ablak maradjon. Éppúgy, ahogy ezt az operációs rendszerekben is meg lehet tenni, ha egy program fagy.

Ilyen értelemben a Chrome az, amitől Bill Gates már 1995-ben bepánikolt. A Microsoft elnöke 13 évvel ezelőtt feljegyzésben figyelmeztette kollégáit, hogy az akkor piacvezető böngésző, a boldog emlékezetű Netscape Navigator lecserélhető, szimpla áruvá teszi


az alatta működő operációs rendszert.

Nos, a világ vezető szoftverfejlesztőjének alapítója kissé előreszaladt a félelmeivel. Gates és a Microsoft szinte paranoid módon törekedett a Spyglass Inc.-től licencelt, majd továbbfejlesztett böngészőtechnológia, az Explorer primátusának biztosítására.

A szoftver 1.0-s verziója a Windows 95-tel érkezett egy csomagban, s ez lett az alapértelmezett böngésző a Windowsban. A Microsoft annyira szorosan összekapcsolta az Explorert az operációs rendszerrel, hogy az USA-ban és az EU-ban trösztellenes perekkel kellett szembenéznie, melyek eredménye többszázezer oldalnyi peranyag és 1,67 milliárd eurónyi büntetés (csak Európában). A versenytársak ráadásul a cég feldarabolását is követelték.

Az évtizedes böngészőháború 2002-ben ért átmenetileg véget: akkor az Explorer piaci részesedése 95% volt.

Ezt dolgozta le az idén 73% alá a nyílt forráskódú fejlesztés, a Netscape Communicator alapjaiból kinőtt Firefox (a Netscape 1998-ban bízta a Mozilla Organization nemkormányzati szervezetre a böngésző utódjának kifejlesztését. Azóta a Netscape-t felvásárolta az American Online, majd az AOL-t a Time Warner médiabirodalom).

A böngészőpiac helyzete a Hitslink.com 2008 augusztusi adatai alapjánA böngészőpiac helyzete a Hitslink.com 2008 augusztusi adatai alapján


Akárcsak a Firefox, a Chrome sem egyszerű termék:

egyszersmind filozófia arról, hogy miként kell kinéznie egy szoftvernek. A Mozilla Alapítvány böngészőjének sikere azt mutatja be, hogy lehet a linuxos fejlesztések mintájára kevés pénzből, rengeteg önkéntes munkájával gyors, ezerféle módon testreszabható böngészőt csinálni.

A Firefox hozzáadott értéke a közösség és a mögötte álló mozgalom; a Chrome-é a Google világsiker keresőtechnológiája és a cég kivételes képessége a kézreálló kezelőfelületek kialakítására (melyek a lehető legvisszafogottabb dizájnnal készülnek).

A Google böngészőjében azért nincs hagyományos menüsor, hogy minél nagyobb képernyőfelület maradjon a böngészésre és internetes alkalmazások futtatására. Szintén helyspórlás céljából a felső címsornak kettős feladata van: egyaránt lehet keresni vele és a linkeket begépelni.

Visszatérve a webes alkalmazásokhoz. Egyre többen térnek át a fizetős irodai szoftvercsomagok, képszerkesztők stb. használatáról a webes programokra, még akkor is, ha ez utóbbiakban rendszerint kevesebb funkció érhető el, mint a gépre telepített társaikban. Ezért viszont kárpótol, hogy a fontos cuccait nem kell maga után hurcolja az ember – csak internet kell, és kész. Ráadásul, ha új változat jelenik meg a webes alkalmazásból, logikus módon


a frissítésével sem kell bajmolódni.

A Chrome-ot a webes alkalmazások barátainak fejlesztették ki. Logikus, hogy a Google annyi webérzékeny fejlesztés kifejlesztőjeként böngészőfronton is kihívja a Microsoftot (amúgy Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója szerint a keresőcég „védekezésként” fejlesztette ki a böngészőt, mert a Microsoft „balkanizálja” a netet).

Ugyan attól egyelőre nem kell tartani, hogy a Google fölöslegessé teszi az operációs rendszert, hiszen egy Windows, egy Linux vagy egy Apple OS X nélkül csak egy halom vasad és műanyagod van.

De hosszú távon az lehet a hatása, hogy egyre kevésbé fontossá teszi azt a döntést, hogy milyen rendszert telepítesz a gépedre. Hogyha a webes alkalmazások funkciók és változatosság tekintetében utolérik az asztali változatokat, akkor egy ingyenes böngésző plusz ingyenes operációs rendszer (valamelyik Linux-disztribúció) bőven kiszolgálhatja többmilliárd felhasználó igényeit.

A szkeptikusok minderre azt mondják: mindezzel csak a függőség iránya változik meg. Például a Google jelenleg hét gigabájt tárhelyet kínáló levelezője, a Gmail augusztusban állt le cirka fél napra, bemutatva, mennyire kiszolgáltatottak lehetnek azok, akik az egyik leginnovatívabb mailfelületet használják.


Ha korábban akkor volt az ember meghalva,

ha egy drájverhiba miatt a Windows kékhalállal rendszeresen kifagyott, most akkor van meghalva, mikor nem megy a net. (Tíz évvel ezelőtt az volt a fő probléma, miként kerüljön fel az ember a netre. Most meg az, hogy miként tűnjön el róla.)

Különben a Google a szolgáltatói piacra is belépett: szintén szeptemberi bejelentés, hogy a cég műholdas internetszolgáltatási projektben vesz részt, melynek célja azon hárommilliárd földlakó elérése, akik lakhelyének bedrótozása túl sokba kerülne. A Fon hálózaton keresztül pedig a Google olcsó wi-fi routereket terjeszt, azzal a céllal, hogy a felhasználók osszák meg otthoni szélessávú kapcsolatukat a többiekkel.

A Google piaci súlya ugyanolyan nyomasztó, mint a Microsofté – állítják a szkeptikusok. A haladás hívei erre azt válaszolják, butaság, ha valaki nem az adott célra legjobb és a legkönnyebben elérhető technológiát alkalmazza, például a sokféleség éltetésére hivatkozva akkor is bronzbaltát használ, amikor már vasfokosa is lehetne – hogy csak a fémeknél maradjunk.


  • Megosztás:




HIRDETÉS










SZAVAZÓGÉP

Részt veszel az EP-választásokon és a népszavazáson?

Mindenképp elmegyek 184
Ezúttal nem szavazok 24
Inkább kirándulok egyet, ha szép az idő 13
Még nem döntöttem el 10
Nincs szavazati jogom 2
Nem tudom, miről van szó 3

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK

Társadalmi beágyazottság nélkül kezdett erdélyi terjeszkedésbe a Jobbik
Nna, remélem, Parászka. Boróka is elolvassa a cikket. (...)
Sekszpír Vilmos, 2013 május 8 15:48

Hogy élünk a magyarországi magyarokhoz képest?
Romániában 2008-ban olyan torzulások voltak a bérezésben és a foglalkoztatottságban ami (...)
Korodi Szabolcs, 2013 május 3 07:58

Plan B: hogyan kerül egy kolozsvári galéria a világ legjobbjai közé?
@anti-művész: orulok, hogy valaszoltal, mert igy kifejtetted kicsit jobban, es tenyleg ervenyes (...)
nihil, 2013 április 26 10:33

Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
Ha van külföldi beruházó, akkor az a baja székelynek. Ha nincs, akkor meg az. Az Isten se tud ezeken (...)
figyelő, 2013 április 26 10:25

Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet
@Covaci Dejoke: Nincs mit köszöngess! Tudomásul kell venni, hogy többen vannak. Vagy még (...)
figyelő, 2013 április 26 10:12

Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
Amiről nem beszéltek, hogy Olosz Gergely RMDSZ-es politikustól vették a gyár területét, és még (...)
Ferike, 2013 április 26 09:49


Array ( [0] => Array ( [Knev] => Sekszpír Vilmos [Kdatum] => 2013 május 8 15:48 [Kszoveg] => Nna, remélem, Parászka. Boróka is elolvassa a cikket. [Kcikk] => 20224 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20224#kommentek [Ccim] => Társadalmi beágyazottság nélkül kezdett erdélyi terjeszkedésbe a Jobbik [datum] => 2013-05-08 15:48:26 ) [1] => Array ( [Knev] => Korodi Szabolcs [Kdatum] => 2013 május 3 07:58 [Kszoveg] => Romániában 2008-ban olyan torzulások voltak a bérezésben és a foglalkoztatottságban ami megkérdőjelezi a tanulmány egyes megállapításainak kivetítését napjainkra. Igy kezeljük az 5 évvel ezelőtti tények rögzítéseként. Ma számunkra kevésbé előnyös a helyzet. [Kcikk] => 20204 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20204#kommentek [Ccim] => Hogy élünk a magyarországi magyarokhoz képest? [datum] => 2013-05-03 07:58:05 ) [2] => Array ( [Knev] => nihil [Kdatum] => 2013 április 26 10:33 [Kszoveg] => @anti-művész: orulok, hogy valaszoltal, mert igy kifejtetted kicsit jobban, es tenyleg ervenyes erveid vannak. teljesen egyetertek azzal, hogy a muveszet semmilyen aga nem szabadna teljesen magaba fodrulo legyen. en csak azt mondtam, hogy ha egy festm,eny/mualkotas nem ertheto, akkora hatterel van a baj. es ahogy vannak konyvek amelyek melyek, de laikusok szamara is elvezhetoek, ugy vannak hasonlo modern festmenyek is. peldaul Brad Kunkle-t napjaink Klintjenek tartjak, es szinte az osszes kepe laikusok szamara is elvezheto. masreszt erre kell szamitani. szoval az ember ne csodalkozzon, h alemegy egy krikettmecsre, ugy hogy nem ismeri a szabajokat, es nem elvezi. vannak kiallitasok, amire egyszeruen jobb el se menni. legalabbis szamomra :P [Kcikk] => 20151 [Klink] => http://multikult.transindex.ro/?cikk=20151#kommentek [Ccim] => Plan B: hogyan kerül egy kolozsvári galéria a világ legjobbjai közé? [datum] => 2013-04-26 10:33:58 ) [3] => Array ( [Knev] => figyelő [Kdatum] => 2013 április 26 10:25 [Kszoveg] => Ha van külföldi beruházó, akkor az a baja székelynek. Ha nincs, akkor meg az. Az Isten se tud ezeken eligazodni. "hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás" Marhanagy veszélyforrás lehet! Gondoljuk csak el: - mindent le fog papírozni, semmi nem fog feketén menni, - minden alkalmazottját be fogja jelenteni, - minden alkalmazottja után időben és napra készen be lesznek fizetve a tásadalombiztosítási járulékok, - és, ha még mindezek tetjébe egy kicsit európaibb fizetést fog adni az alkalmazottainak, az maga lesz a katasztrófák katasztrófája. [Kcikk] => 20163 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek [Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás [datum] => 2013-04-26 10:25:42 ) [4] => Array ( [Knev] => figyelő [Kdatum] => 2013 április 26 10:12 [Kszoveg] => @Covaci Dejoke: Nincs mit köszöngess! Tudomásul kell venni, hogy többen vannak. Vagy még helyesebben: többségbe kerültek. De ha esetleg nem vagy hajlandó ezt tudomásul venni, úgyis mindegy. A tényeken az egy fikarcnyit se változtat. Nem "Markó, Borbély, Frunda, Kelemen Brassai stb." okolhatók mindezért, hanem a jómagyar természetünk. [Kcikk] => 32770 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32770#kommentek [Ccim] => Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet [datum] => 2013-04-26 10:12:53 ) [5] => Array ( [Knev] => Ferike [Kdatum] => 2013 április 26 09:49 [Kszoveg] => Amiről nem beszéltek, hogy Olosz Gergely RMDSZ-es politikustól vették a gyár területét, és még kíváncsi vagyok, hogy a többi háromszéki RMDSZ-es mivel van benne a bizniszben.Ez az egész eléggé nemzetárulás szagú dolog. [Kcikk] => 20163 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek [Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás [datum] => 2013-04-26 09:49:50 ) [6] => Array ( [Knev] => Levente [Kdatum] => 2013 április 26 08:57 [Kszoveg] => Egyelőre több rossz, mint jó! Ezt kellene szem előtt tartani. Idézet a civilek által kiadott közleményből: Feltesszük a kérdést, hogy a Kovászna Megye Tanácsa kivel tart? A saját polgáraival vagy a beruházóval, mert egyelőre úgy néz ki, hogy az utóbbival, és nem azokkal, akiknek adóiból a fizetését kapja. [Kcikk] => 20163 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek [Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás [datum] => 2013-04-26 08:57:04 ) [7] => Array ( [Knev] => greg [Kdatum] => 2013 április 26 07:42 [Kszoveg] => Hüj! Az anyját. Várom az EU szolgálatos aggodóit, mert, ha emlékezetem nem csal , akkor a nemrég elfogadott magyar alaptörvényben is ekképpen fogalmazták meg a házasság intézményét és mint olyan egyik pontja volt annak a hisztérikus támadási felületnek amellyel megpróbálták/megpróbálják Magyarország demokratikusan, törvényes választások nyomán hatalomra került párt kormányának lejáratását, ellehetetlenítését. [Kcikk] => 32771 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32771#kommentek [Ccim] => Raluca Turcan alaptörvénybe foglalná: a házasság nő és férfi közötti kapcsolat [datum] => 2013-04-26 07:42:18 ) [8] => Array ( [Knev] => karma [Kdatum] => 2013 április 25 22:22 [Kszoveg] => Minimum vitathatónak érzem az előadó minősítését, hogy az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul a magyarországiaknál. Elképzelem mit mondana Veres Valér ha májusban az áprilisi fizetésének a 68 százalékát vinné haza: Ebben a hónapban kicsivel kevesebbet kerestem. Ha tisztán a matematikánál maradunk, akkor egy átlagos erdélyi keresetnek a vásárlóértéke 32 százalékkal kevesebb keres mint egy magyaré. Ami szerintem nem kevés, sőt, tetemes. [Kcikk] => 32764 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32764#kommentek [Ccim] => Az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul a magyarországiaknál [datum] => 2013-04-25 22:22:11 ) [9] => Array ( [Knev] => kettős mérce [Kdatum] => 2013 április 25 22:10 [Kszoveg] => Nos egy újabb bizonyítéka annak,hogy nem egyforma mércével mérnek az uniós elvtársak.Nem szabad elfelejteni ,hogy az uniót is a bolsevik liberálisok alapították még annó ,hát jó irányban azóta sem változott. [Kcikk] => 19876 [Klink] => http://vilag.transindex.ro/?hir=19876#kommentek [Ccim] => ET-monitoring alá kerül Magyarország [datum] => 2013-04-25 22:10:56 ) [10] => Array ( [Knev] => Covaci Dejoke [Kdatum] => 2013 április 25 21:42 [Kszoveg] => Köszönjük RMDSZ, köszönjük Markó, Borbély, Frunda, Kelemen Brassai stb. Mulcumim din szuflet, npulámjá. [Kcikk] => 32770 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32770#kommentek [Ccim] => Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet [datum] => 2013-04-25 21:42:08 ) [11] => Array ( [Knev] => Edler András György [Kdatum] => 2013 április 25 21:25 [Kszoveg] => Egy normálisan gondolkozó román politikus! Sajnos kevés van belőlük... [Kcikk] => 32771 [Klink] => http://itthon.transindex.ro/?hir=32771#kommentek [Ccim] => Raluca Turcan alaptörvénybe foglalná: a házasság nő és férfi közötti kapcsolat [datum] => 2013-04-25 21:25:01 ) [12] => Array ( [Knev] => Gergely Tamás [Kdatum] => 2013 március 23 11:56 [Kszoveg] => Rendkívül izgalmas! [Kcikk] => 810 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=810#kommentek [Ccim] => Slam Poetry Erdély: Nemzeti Dal [datum] => 2013-03-23 11:56:38 ) [13] => Array ( [Knev] => Almos [Kdatum] => 2013 március 15 20:32 [Kszoveg] => Ez tetszett nekem Levente [Kcikk] => 807 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=807#kommentek [Ccim] => Száz év vagány - T. Szabó Levente Jókai Kiskirályok című regényéről [datum] => 2013-03-15 20:32:55 ) [14] => Array ( [Knev] => Antiminden [Kdatum] => 2013 március 15 17:16 [Kszoveg] => Nekem ez elég eröltetettnek tűnik. [Kcikk] => 810 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=810#kommentek [Ccim] => Slam Poetry Erdély: Nemzeti Dal [datum] => 2013-03-15 17:16:20 ) [15] => Array ( [Knev] => atilsz [Kdatum] => 2013 március 14 20:09 [Kszoveg] => szep bemutato! csak igy tovabb ! [Kcikk] => 807 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=807#kommentek [Ccim] => Száz év vagány - T. Szabó Levente Jókai Kiskirályok című regényéről [datum] => 2013-03-14 20:09:31 ) [16] => Array ( [Knev] => Nagy Szabo Ferenc 1600-ban [Kdatum] => 2013 március 3 14:51 [Kszoveg] => a szekelyek asszondtak mikor Borsos Tamas nekifogott epitkezni Vasarhelyen : > "a szekelysegen var ne legyen" "hogy ok nem engedik, hogy legyen, hanem reank jonek es elhanyjak a kastelyocskankat" > "az uraim arra esmet igy replicalnak: hogy lam Haromszeken sok kastely van, es azt miert nem hannyatok el?" > "de azok csak apro keritesek" > "Utoljara aval is ellent vetettek a mi uraink hogy nem vagyunk mi szekelyek hanem varosiak" [Kcikk] => 990 [Klink] => http://nagy.transindex.ro/?cikk=990#kommentek [Ccim] => Busszal jönnek zászlósok [datum] => 2013-03-03 14:51:26 ) [17] => Array ( [Knev] => Lőrincz Magor [Kdatum] => 2013 március 1 12:31 [Kszoveg] => "kedves" Endre! Őszintén az utolsó mondata tetszett, hogy mikor válik el vásárhely Szélelyföldtől. Nincs is szükség olyan "magyarokra", mint a vásárhelyiek, akik mindenben csak az önös érdeket nézik, mellőzve bármilyen magyar érzéseket, eljönnek Székelyföldre és úgy viselkednek, mint valami urak, akik előtt meg kellene hajólni...hát remélem 30 év múlva visszaolvassa, ezt az irományát és példát vesz a japán barátaink végső tettéről, mikor majd az unokája salutot fog köszönni a markó béla szobránál... "tisztelettel" [Kcikk] => 990 [Klink] => http://nagy.transindex.ro/?cikk=990#kommentek [Ccim] => Busszal jönnek zászlósok [datum] => 2013-03-01 12:31:57 ) [18] => Array ( [Knev] => Biff [Kdatum] => 2013 február 28 04:00 [Kszoveg] => Honnan van a zene? Nagyon jol illik. [Kcikk] => 805 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=805#kommentek [Ccim] => Mátyás király 570 lampionja [datum] => 2013-02-28 04:00:04 ) [19] => Array ( [Knev] => Kiss László [Kdatum] => 2013 február 23 22:25 [Kszoveg] => nagyon szép! [Kcikk] => 805 [Klink] => http://tv.transindex.ro/?film=805#kommentek [Ccim] => Mátyás király 570 lampionja [datum] => 2013-02-23 22:25:44 ) [20] => Array ( [Knev] => Pyroska [Kdatum] => 2013 január 4 21:41 [Kszoveg] => ki "mea culpa" -zott 89 után a posztkommunista országokban, a tönkretett életekért? Olyan embereket támadtok, akik már meghaltak, így védekezni nem is tudnak.Különös, hogy ilyen részletesen kaptátok meg a szekus dossziét, akkor, amikor más hozzá sem jut sajátjához. Mérhetetlen gyűlölettel veszi elő újra és újra K.Csilla a neveket, bár Xántus Gábor már 2007 ben bocsánatot is kért, de nincs kegyelem! Soraid utolsó része adja meg a választ, ezek az emberek "egy senki"nek nézték apátokat, azért az állandó visszatérő vád. Könczei Ádám ember volt, a maga jó és rossz tulajdonságaival, nem kell szentté avatni. Akik érdemben hozzá tudnának szólni ki is volt ő valójában, már meghaltak vagy nem akarnak nyilatkozni. [Kcikk] => 236 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek [Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY [datum] => 2013-01-04 21:41:58 ) [21] => Array ( [Knev] => Pyroska [Kdatum] => 2013 január 4 13:14 [Kszoveg] => Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa Könczei Csilla szekusblogját. Az általa közzétett jelentésekből sok minden kiderül. Kiderül apjának természete, hajlama- hajlamos volt kényes témákat feszegetni olyanok előtt, akikről nem tudhatta barátok-e vagy sem (sofőr plusz annak rokona), kolléga, aki azt is hihette, hogy provokálják. Nem engedhettél meg magadnak csak úgy beszédtémákat büntetlenül. Az is kitűnik, hogy az informátor támogatta nevezett alkalmazását, mégpedig humánus okokból(rossz anyagi helyzet-család!) Ezt Hajdú Győző és Ádám Erzsébet soha nem tette volna meg. Ismervén Szőcs István bácsit, a Gézáról készült jelentéseit inkább a paródia műfajába sorolnám én is. [Kcikk] => 236 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek [Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY [datum] => 2013-01-04 13:14:28 ) [22] => Array ( [Knev] => Pyroska [Kdatum] => 2013 január 4 12:59 [Kszoveg] => Könczei Cs. kemény sorokat ír. Nem látom a beszervező tisztek nevét?! Ők mikor kérnek bocsánatot, a megnyomorított életekért? Mikor ítélnek el egyet is az elkövetett kegyetlenségekért? Ki hiszi el,hogy az általa felsorolt emberek vígan és dalolva jelentettek? Csak úgy, magánóráikban? Xántus még elmesélte miért, de sokan még nem is tudnak hozzászólni mert már rég meghaltak. Átnéztem a felsorolt emberek életét, hát nem volt egy leány állom... Régen a szekú nyomorította meg őket, most meg egy "tiszta ember" teszi rá a pontot, a feddhetetlen ,távolítja el Kolozsvár értelmiségi világából, szóval befejezi azt, amit ők elkezdtek, hiszen az volt a cél, elnyomni, felszámolni azt a kultúrát, amit ők és édesapja képviselt. A bizalmatlanság férge olyan mint szú a fából, nem könnyű, néha lehetetlen kiölni.Nem tudom mi volt Cs. Gyimesi Évának a gondolatmenete, hogy nem kell feltárni az informátorok nevét, de én öreg vagyok, és neki adok igazat. [Kcikk] => 236 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek [Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY [datum] => 2013-01-04 12:59:43 ) [23] => Array ( [Knev] => sxs [Kdatum] => 2012 október 26 21:27 [Kszoveg] => S ki a frászt érdekel, hogy mi lesz amerika sorsa? [Kcikk] => 217 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=217#kommentek [Ccim] => OBAMÁT VISSZAVÁLASZTOTTÁK [datum] => 2012-10-26 21:27:55 ) [24] => Array ( [Knev] => rivulus dominarum [Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:54 [Kszoveg] => 5. Na és még eg utolsó: nem kell művelődésszervezőnek vagy pedagógusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a fentbeszkennelt levél is mutatja, mi a baj. Egy magyarul nem jól író konfirmálónak nem egy nehézkes vallásos szöveget kell diktálni, hogy lealázzuk, milyen tudatlan. Ennél sokkal eysrűbb és érdekesebb formái is vannak a tanításnak. Talán tényleg jó lenne másfelé is nyitni, hogy ezeket a szakmai finomágokat eltanulják... [Kcikk] => 312 [Klink] => http://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek [Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben [datum] => 2012-08-17 15:54:25 ) [25] => Array ( [Knev] => rivulus dominarum [Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:52 [Kszoveg] => 4. Gondolom, a röghöz kötést is simán oda lehetett volna csapni az előírásokhoz, hogy rend legyen. Ezért kérdeztem: Dávid úr nagybányai? Mert ha nem, vissza ő is oda, ahol született. Senki se menjen máshová, éljünk, mint a jobbágyok. Tovább: írják elő, hogy ne legyen annyi válás, mert az se tesz jót, sőt, házasságon kívüli kapcsolatok sem. Be tudnám bizonyítani, hogy ezzel is erősödne a közösség. Biztos, hogy a Kiáltvány írói mindenben tiszták lennének? Vagy ha nem, váltsák le őket, és legyen egy Nagybányai Inkvi...bocsánat, Szék, majd ők megaszongyák. [Kcikk] => 312 [Klink] => http://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek [Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben [datum] => 2012-08-17 15:52:05 ) [26] => Array ( [Knev] => rivulus dominarum [Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:48 [Kszoveg] => 3. Jelzem, hogy a nagybányai magyarság nem attól fogyott ilyen drasztikusan, mert újabban sok a vegyes házasság. Nincs több most, mint a nyolcvanas években. A kivándorlás, elvándorlás a fő ok, az, hogy nagybányai ismerőseim szerint a kilencvenes években egész osztályok mentek el, és ennek elsősorban gazdasági okai vannak. Volt osztály, amiből 3-an maradtak, és akkor már mindegy, kivel házasodtak. És ez globális jelenség. [Kcikk] => 312 [Klink] => http://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek [Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben [datum] => 2012-08-17 15:48:34 ) [27] => Array ( [Knev] => rivulus dominarum [Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:46 [Kszoveg] => 2. Ahhoz a vidéki, konkurenca nélküli orvoshoz hasonlít, aki annyira hozzászokott saját fontosságához, hogy egy idő után nemcsak a testek, hanem a lelkek felett is őrködni akar - mindannyian ismerjük a beteg szájában turkáló, s közben költészetrl, politikáról papoló orvos típusát, aki azt is megmondja, kire kell szavazni - sa beteg nem mer elentmondani, mert éppen akkor kiszolgáltatott helyzetben van Ettől aztán néhány év múlva az illető maga is elhiszi, hogy neki joga van ehhez. Milyen jogon, milyen alapon képzeli egy akármilyen lelkes művelődésszervező is, hogy megengedheti magának ezt az arroganciát? Hol a szakmai alázat? Hány pap, tanár, szociális munkás dolgozik 50 éve, és nem mer ilyenekt előírni?Nem gyávaságból, hanem mert van érzéke a finomabb hozzáálláshoz. [Kcikk] => 312 [Klink] => http://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek [Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben [datum] => 2012-08-17 15:46:10 ) [28] => Array ( [Knev] => Gall Icus [Kdatum] => 2012 május 28 18:42 [Kszoveg] => Ami előtt véleményt alkotsz, és nyilvánítasz, mindég gondold meg jól, akár olvass is hozzá, majd azután ereszd! Itt mellékelek egy kiváló véleményt Nyírőről. Ma hallottam Takaró Mihály profot nyilatkozni, hasonló kiegyensúlyozott vélemény volt, mint itt olvashatod: http://kulturhon.szhblog.ro/2012/05/20/a-hazatero-nyiro-jozsef/ [Kcikk] => 179 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=179#kommentek [Ccim] => NYÍRŐ JÓZSEF ÚJRATEMETÉSE [datum] => 2012-05-28 18:42:27 ) [29] => Array ( [Knev] => FERENCZ ZSUZSANNA [Kdatum] => 2012 április 14 19:10 [Kszoveg] => Miért kell azt hinned, hogy minden politikus korrupt........ az egészséges szemléletben szerintem minden politikusunkat azért kell megvédenünk, mert nem is férhet a nevükhöz semmiféle csalás. Remélem Borbély féle vádaskodás is csak egy politikai lejáratási akció, ami előbb vagy útóbb kiderül, mert túlságosan kemény dió volt a Verespataki projektben. [Kcikk] => 114 [Klink] => http://kozvita.transindex.ro/?kozvita=114#kommentek [Ccim] => BORBÉLY ÉS A DNA [datum] => 2012-04-14 19:10:23 ) )




24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS