Sipos Géza A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA Teszteltük a Word 2007-et: végre valami valódi újítás
Feltelepítettük a próbaverziót, s előre sajnáljuk, hogy 30 nap múlva vége a bálnak. Az új kezelőfelület, a Ribbon félretolja a menürendszeres logikát. Végre igazán szép a Word. Persze 44 milliárd dollárból könnyű, de miért kellett húsz évet várni?
HIRDETÉS
Ezt a cikket az új Wordban gépelem, és noha együttélésünk csak időleges, mert a Microsoft oldaláról letölthető próbaverzió csak harminc napig érvényes, az első benyomás határozottan a szimpátia.
A szoftvergyártó multi a nyolcvanas évek óta hatalmas szeletet hasított ki magának az irodai szoftverek piacán, és fokozatosan háttérbe szorította fő riválisát, a WordPerfectet – pedig a szakvélemények szerint a kezdet kezdetén egyértelműen az utóbbi volt a praktikusabb és hatékonyabban használható szövegszerkesztő.
Az első, még DOS-os alapú Word 1983 májusában került piacra, megvalósításához a cég a magyar Charles Simonyit csábította át a Xerox kutatóintézetéből, a PARC-ból, ahol a Bravo kódnevű szövegszerkesztő projektet vezette.
Az azóta eltelt 23 évben a Word-féle szövegszerkesztő formátum, a .doc de facto iparági standarddá vált, így a multi fő riválisai, a nyílt forráskódú irodai szoftvercsomagokat fejlesztő cégek is kénytelen-kelletlen alkalmazkodniuk kell hozzá, annak ellenére, hogy a Wordot számos kritika éri kompatibilitási problémák miatt.
Ilyen gondok miatt a legelkötelezettebb Word-felhasználókat is utolérheti az agybaj, hiszen gyakori tapasztalat az, hogy a szövegszerkesztő alkalmazás korábbi verzióiban megnyitott dokumentum szétcsúszik, áttördelődik, különösen, ha bonyolultabb tipográfiai beállításokat tartalmaz.
A másik kérdés, ami miatt sok kritika érte
a fejlesztő céget, az az, hogy az újonnan piacra dobott Word-verziók nem mindig hoztak igazi újításokat – például az Xp-re írt 10-es verzió és a két év múlva, a hivatalosan a 2003-as megjelenésről elnevezett 11-es között lényegi különbség nem volt. Ugyanez volt a helyzet a Windows 95-tel együtt piacra dobott 7-es és a Windows 97-tel társított 8-as változat esetében is. Hardcore Word-felhasználók viszont emlékeznek arra, milyen koncepcionális váltást hozott az 1993-as hatos Wordhoz képest a hetes.
Az otthoni felhasználók számára csak január végén megvásárolható 12-es változat (hivatalosan "Microsoft Office Word 2007") és általában az egész Office-szoftvercsomag most legalább akkora ugrás, mint amilyen 1995-ben volt, sőt a jelzős szerkezeteket még fokozni is lehetne, de nem tesszük, mert ez a szöveg az elismerő szavak ellenére nem fizetett péer-cikk.
Fontos szempont ugyanis, hogy a gyártó ezúttal kevésbé élt vissza nyomasztó piaci fölényével, és végre az eddigieknél lényegesebben praktikusabban kezelhető munkaeszközt ad több százmillió felhasználó kezébe. Mert hiába van számos, a Wordnál különféle szempontok miatt előnyben részesített irodai szoftver, a piaci túlsúly miatt mégiscsak az a fontos, hogy
a Microsoft korrektebbül lép, mint korábban.
És most ez az első olyan Office-csomag, amelynek kapcsán az a benyomásunk, hogy megéri váltani, azaz nem kényszerből kell újratanulni a szoftver kezelését, hanem ezzel a felhasználó is nyer. Nem nagy ügy ez a lényege szerint: a Microsoft érvényesítette azt a régi kereskedői alapelvet, mely szerint a value for money is fontos szempont, nemcsak a pénztárgép csilingelése.
Ugyanis eddig, aki nem akart az újabb verziókért fölöslegesen fizetni (ez nem a kalózváltozatokat használókra vonatkozik, nekik mindegy), és a puritán gondolkodásmód nem volt idegen tőle, simán elboldogulhatott a 6-os vagy a 7-es Worddal. Most egy ilyen valaki versenyhátrányba kerül az új verzióhoz képest.
A fő újítás az eddigi szoftverhasználati stílus radikális átalakítása. A fejlesztőknek több mint húsz év után csak sikerült egy valóban ergonomikus megoldást kialakítani.
A Microsoftot legtöbben azért kritizálták, mert termékeit olyan bonyolultra tervezte, mintha csak a technikabolondoknak (geek-ek) szánná, másfelől meg bugyuta varázsló-menüsorokkal próbálta áthidalni a koncepcionális szakadékokat és kiszolgálni a laikus júzereket. Ennek fényében annak a logikának a félretolása, hogy egy szoftvert elsősorban menürendszerből kell használni, elég merész húzás.
A Ribbon, vagyis az ikonszalag bevezetéséről van szó.
A funkciók témák szerint csoportosulnak, például a szövegszerkesztés közben leggyakrabban használt cuccok, a másolás-beszúrás, a betűtípus-beállítások, a bekezdésformázás, a stíluslapok és a keres-cserél funkciók mind egy simára dizájnolt csíkba kerültek: ez a ribbon. Az elv az volt, hogy az eddig hosszas menükeresgéléssel előszedhető beállítások kerüljenek egységes, az egérrel a legergonomikusabban kezelhető felületre.
A fejlesztők érdeme az, hogy ezt a logikát következetesen végigviszik, így témák szerint csoportosítva szintén a szalagra kerül a fedőlap, üres oldal, a táblázat, a képek, a grafikonok, linkek, fej- és láblécek, iniciálék, egyenletek és szimbólumok beszúrása.
Szintén külön téma az oldalkinézet beállítása. Aki tudományos szöveget szerkeszt Wordban, az a referenciák szalagot fogja sűrűn használni, ahol egy helyre kerül a lábjegyzetelés a bibliográfiaszerkesztéssel, az indexeléssel, a keresztutalás-rendszer kialakításával és az idézetek kezelésével.
Szintén külön témát kap a szalagon
a körlevél-gyártás, a helyesírással, fordítással, a kész szöveg korrektúrájával és megjegyzésekkel való ellátásával kapcsolatos feladatok, és persze van egy View-kategória például dokumentumtérképpel, a vonalzó beállításaival vagy új ablakok nyitásával. (Ide kapcsolódnak olyan apró kényelmi szolgáltatások, mint az oldal jobb alsó sarkában található csúszka, ahol a Photoshophoz hasonlóan egy egérmozdulattal lehet a látképet kicsinyíteni-nagyítani.)
A funkciók szalagra csoportosítása valahogy a webkettő és a blogvilág szerveződési logikáját követi. Ahogy egy blogban például a párizsi, a londoni és a bangkoki útleírás egyaránt a városok tag-et kapja, és erre a szóra kattintva az összes elérhető, az Office-ban egyaránt az insert a tag-je a táblázat, az oldalszám vagy a szövegdoboz beszúrásának.
Természetesen több mint húsz év alatt odáig sem nagy ügy eljutni,
hogy végre esztétikus sablonokat használhassunk a Wordban. Aki igényesebb kinézetű dokumentumot akart előállítani, annak eddig akár órákig kellett szöszölnie. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a gyártó most megkönyörül az ízlésficamosak, a kevésbé hozzáértők és az időhiányban szenvedők csoportján (mert például nem lehet alapból elvárni, hogy mindenki értsen hozzá, hogy milyen sortávolság-beállítás, alcímezés vagy iniciálé mutat esztétikusan).
A sablonok ún. témákba szerveződnek, van belőlük húsz darab, és a dokumentum szövegbeállításain kívül a margók méretére és a felhasznált színárnyalatokra egyaránt kiterjednek.
A szövegstíluslapok is végre olyanok, melyek láttán nem csóválják a fejüket az igényesebb tipográfia kedvelői (ezzel együtt az a jótanács továbbra is érvényes, hogy publikálára szánt kéziratokat nem érdemes agyonformázni, mert a kiadó tipográfusa kiszedi belőle a csicsákat). További újítás, hogy a stíluslap effektjeit "élőben" lehet nézni, tehát ahogy böngész az egérrel a felhasználó, azonnal látja, hogy néz ki az adott stílus az ő szövegére húzva.
Az esztétikus kinézet
két elemre alapszik: végre lecserélték a Word grafikus motorját, így egyrészt a szoftver is az aktuális dizájntrendeket követve meglehetősen cuccosan néz ki, másrészt a szövegszerkesztő az eddigi gyakorlattól eltérően olyan betűtípus-csomaggal érkezik, mely megérdemel egy gratulációt. A két faktort kombinálva – szép vonalú fontok és egy profi grafikus motor – persze nem nehéz a fentebb elismert minőségű témákat, sablonokat előállítani.
Ami ezen a téren zavaró, az a következő. Akinek mégis a korábbi verziókból ismerős ablakokat kell használnia egy-egy beállítás finomhangolásához, az azt tapasztalhatja, hogy ezek egy részét az új Wordban hol átdizájnolták, hol nem: tehát vagy a szoftver élsimított, kék-szürke-feketés skinjét viselik, vagy úgy néznek ki, ahogy az operációs rendszer az ablakokat kezeli. Erre az lehet a magyarázat, hogy a Microsoft az Office-t a Vistával párhuzamosan szándékszik futtatni, ott meg az Aero grafikus motor megoldja a problémát.
Viszont számos olyan felhasználóra is számíthattak volna,
akik nem akarják jól bevált Xp-jüket lecserélni, de az irodai szoftvercsomagot frissítenék. Velük szemben meg elég kitolás a befejezetlenség hatását keltő szoftvert piacra dobni.
Valószínűleg ez a kérdés csak az ínyenceket érdekli. Ám a felhasználók szélesebb rétegét érinti, hogy az új grafikus motor révén az eddigieknél lényegesen jobban kinéző táblázatokat lehet Wordban legyártani: az előre beállított sablonok itt is határozottan elegánsak.
Szintén nem mellékes kérdés, hogy a szoftver az Excellel közösen alapjaiban megújított grafikonrajzoló modult kapott, tehát végre el lehet felejteni a korábbi szöszös vonalazású, fapados ábrákat. A stílusváltoztatások grafikonra is "élőben" követhetők, és ami eddig hosszas vacakolásba és sűrű kattintgatásba került, az most két-három mozdulattal beállítható (kísérleteink végeredménye a „Nem is tudatosítják, hogy ez intolerancia” című összeállításunk ábráin látható).
Szintén meg kell szokni azt, hogy az alapműveletek,
ilyen a mentés, a mentés másként, a nyomtatás, az elküldés mailben vagy a publikálás mind egy kerek bigyuszra kattintva érhető el a képernyő bal felső sarkában (ismét ergonómia: ezzel jobban ki van használva az a felső címsor, amiben eddig csak az aktuális doksi neve és a három megszokott windows-ikon foglalta a helyet).
Itt a legfelső sorban egy kis háromszög-bigyuszra kattintva lehet eltüntetni a Ribbont, hogy több tér maradjon a képernyőn a munkafelületre, és ide kerültek az undo-redo nyilacskák is.
Hogy a Microsoft végre felfigyelt a webkettős világra, abból is látszik, hogy mikor új doksit nyit a felhasználó, a szoftver megkérdi, szándékszik-e blogbejegyzést írni, és a Google-féle Blogspot és a független Wordpress is szerepel az alap blogfelületek között, a Windows Live közösségi oldalai mellett.
További lényeges változtatás:
Az utóbbi tíz évben egyre határozottabban pártolják független fejlesztők és nagy cégek egyaránt a standardizált adatleíró -és kezelő nyelvek elterjesztését. Ez a jelenlegi trend. A folyamatnak az XML a legnagyobb sikertörténete, mellyel egyaránt kódolható weboldal, szöveges dokumentum, matematikai egyenlet vagy akár hangjegyek is.
Mivel a kompatibilitás természetesen üzleti szempontból is fontos érdek, a Microsoft már a Word korábbi, 11-es (2003-as) verziójában bevezette, hogy a dokumentumokat XML-t használó formátumban is el lehessen menteni.
Az új verzió most alapból az XML-re épülő Microsoft Office Open standardot használja, melyet nyílt és ingyenes standardként fogadott el a multikból és nagy állami intézményekből álló Ecma konzorcium (melynek többek közt a British Library, a Canon, az Intel, a Microsoft, a NextPage, a Novell, a Toshiba vagy az Amerikai Kongresszusi Könyvtár a tagja).
A nyílt forráskódú szövegszerkesztők nemzetközi standarként elismert OpenDocumentet használják (ISO/IEC 26300 ). Szakértők szerint az utóbbi jobban elkülöníti magát a tartalmat a ráhúzott stílustól, ami fő követelmény a platformok közti átjárhatóság eléréséhez; míg a Microsoft-féle új .docx formátum ebben nem teljesít annyira jól. Pedig mind a kettő zip-tömörítő "konténerbe" helyezi az xml-ben leírt adatokat, tehát a működési elv ugyanaz – a részletes vitát lásd a Wikipedián itt.
A cég XML-felelős illetékesei azzal vágnak vissza, hogy az OpenXML hívebben és gyorsabban kezeli az Excel-táblázatokat és egyenleteket, a Word színes szövegkiemeléseit vagy a prezentációkba illesztett táblázatokat, és jobban teljesít a nem nyugati nyelvek kezelése terén.
Mivel független elemzés nincs arról, hogy működik az OpenXML más irodai szoftverekben megnyitva, annyit lehet nyugtázni, hogy az eddigi konoksághoz képest az utóbbi években a Microsoft jóval nagyobb figyelmet fordít a standardizációra (mely ugyan viszonylagos, de előrelépés).
Az a felhasználó,
akit ez a téma nem igazán hoz lázba, a dologból annyit érzékel, hogy a Word korábbi verziói egyszerűen nem is látják az új változat natív formátumában, .docx-ként elmentett szöveget. Aki nem akar kellemetlen meglepetésekkel szembesülni, külön figyelnie kell arra, hogy korábbi verziókat használó ismerőseinek mentés máskénttel a régi .doc formátumban mentse a dolgait.
Különösebb tanulság persze nincs a történetből, talán csak annyi, hogy az új Word meggyőzött arról, hogy ezúttal nem ablakon kidobott pénz az új verzióra upgrade-elni.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének határozott fenntartásaink a Microsoft monopolisztikus törekvései ellen, de legalább most annyi kiderült, hogy a 102 országban több mint 71 ezer munkatársat foglalkoztató világcég valami tényleg hasznos cucc fejlesztésére fordította 44 milliárd dolláros bevétele egy részét – ugyanez a másik idei sztárszoftverről, a Vista operációs rendszerről aligha állítható (ez utóbbiről szóló tesztünket lásd itt!).
Array
(
[0] => Array
(
[Knev] => Sekszpír Vilmos
[Kdatum] => 2013 május 8 15:48
[Kszoveg] => Nna, remélem, Parászka. Boróka is elolvassa a cikket.
[Kcikk] => 20224
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20224#kommentek
[Ccim] => Társadalmi beágyazottság nélkül kezdett erdélyi terjeszkedésbe a Jobbik
[datum] => 2013-05-08 15:48:26
)
[1] => Array
(
[Knev] => Korodi Szabolcs
[Kdatum] => 2013 május 3 07:58
[Kszoveg] => Romániában 2008-ban olyan torzulások voltak a bérezésben és a foglalkoztatottságban ami megkérdőjelezi a tanulmány egyes megállapításainak kivetítését napjainkra. Igy kezeljük az 5 évvel ezelőtti tények rögzítéseként. Ma számunkra kevésbé előnyös a helyzet.
[Kcikk] => 20204
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20204#kommentek
[Ccim] => Hogy élünk a magyarországi magyarokhoz képest?
[datum] => 2013-05-03 07:58:05
)
[2] => Array
(
[Knev] => nihil
[Kdatum] => 2013 április 26 10:33
[Kszoveg] => @anti-művész: orulok, hogy valaszoltal, mert igy kifejtetted kicsit jobban, es tenyleg ervenyes erveid vannak.
teljesen egyetertek azzal, hogy a muveszet semmilyen aga nem szabadna teljesen magaba fodrulo legyen. en csak azt mondtam, hogy ha egy festm,eny/mualkotas nem ertheto, akkora hatterel van a baj. es ahogy vannak konyvek amelyek melyek, de laikusok szamara is elvezhetoek, ugy vannak hasonlo modern festmenyek is.
peldaul Brad Kunkle-t napjaink Klintjenek tartjak, es szinte az osszes kepe laikusok szamara is elvezheto.
masreszt erre kell szamitani. szoval az ember ne csodalkozzon, h alemegy egy krikettmecsre, ugy hogy nem ismeri a szabajokat, es nem elvezi. vannak kiallitasok, amire egyszeruen jobb el se menni. legalabbis szamomra :P
[Kcikk] => 20151
[Klink] => https://multikult.transindex.ro/?cikk=20151#kommentek
[Ccim] => Plan B: hogyan kerül egy kolozsvári galéria a világ legjobbjai közé?
[datum] => 2013-04-26 10:33:58
)
[3] => Array
(
[Knev] => figyelő
[Kdatum] => 2013 április 26 10:25
[Kszoveg] => Ha van külföldi beruházó, akkor az a baja székelynek. Ha nincs, akkor meg az. Az Isten se tud ezeken eligazodni.
"hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás"
Marhanagy veszélyforrás lehet! Gondoljuk csak el:
- mindent le fog papírozni, semmi nem fog feketén menni,
- minden alkalmazottját be fogja jelenteni,
- minden alkalmazottja után időben és napra készen be lesznek fizetve a tásadalombiztosítási járulékok,
- és, ha még mindezek tetjébe egy kicsit európaibb fizetést fog adni az alkalmazottainak, az maga lesz a katasztrófák katasztrófája.
[Kcikk] => 20163
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek
[Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
[datum] => 2013-04-26 10:25:42
)
[4] => Array
(
[Knev] => figyelő
[Kdatum] => 2013 április 26 10:12
[Kszoveg] => @Covaci Dejoke:
Nincs mit köszöngess! Tudomásul kell venni, hogy többen vannak. Vagy még helyesebben: többségbe kerültek. De ha esetleg nem vagy hajlandó ezt tudomásul venni, úgyis mindegy. A tényeken az egy fikarcnyit se változtat.
Nem "Markó, Borbély, Frunda, Kelemen Brassai stb." okolhatók mindezért, hanem a jómagyar természetünk.
[Kcikk] => 32770
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32770#kommentek
[Ccim] => Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet
[datum] => 2013-04-26 10:12:53
)
[5] => Array
(
[Knev] => Ferike
[Kdatum] => 2013 április 26 09:49
[Kszoveg] => Amiről nem beszéltek, hogy Olosz Gergely RMDSZ-es politikustól vették a gyár területét, és még kíváncsi vagyok, hogy a többi háromszéki RMDSZ-es mivel van benne a bizniszben.Ez az egész eléggé nemzetárulás szagú dolog.
[Kcikk] => 20163
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek
[Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
[datum] => 2013-04-26 09:49:50
)
[6] => Array
(
[Knev] => Levente
[Kdatum] => 2013 április 26 08:57
[Kszoveg] => Egyelőre több rossz, mint jó! Ezt kellene szem előtt tartani. Idézet a civilek által kiadott közleményből: Feltesszük a kérdést, hogy a Kovászna Megye Tanácsa kivel tart? A saját polgáraival vagy a beruházóval, mert egyelőre úgy néz ki, hogy az utóbbival, és nem azokkal, akiknek adóiból a fizetését kapja.
[Kcikk] => 20163
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?cikk=20163#kommentek
[Ccim] => Klárik: hosszú távon veszélyforrás lehet a Schweighofer-beruházás
[datum] => 2013-04-26 08:57:04
)
[7] => Array
(
[Knev] => greg
[Kdatum] => 2013 április 26 07:42
[Kszoveg] => Hüj! Az anyját. Várom az EU szolgálatos aggodóit, mert, ha emlékezetem nem csal , akkor a nemrég elfogadott magyar alaptörvényben is ekképpen fogalmazták meg a házasság intézményét és mint olyan egyik pontja volt annak a hisztérikus támadási felületnek amellyel megpróbálták/megpróbálják Magyarország demokratikusan, törvényes választások nyomán hatalomra került párt kormányának lejáratását, ellehetetlenítését.
[Kcikk] => 32771
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32771#kommentek
[Ccim] => Raluca Turcan alaptörvénybe foglalná: a házasság nő és férfi közötti kapcsolat
[datum] => 2013-04-26 07:42:18
)
[8] => Array
(
[Knev] => karma
[Kdatum] => 2013 április 25 22:22
[Kszoveg] => Minimum vitathatónak érzem az előadó minősítését, hogy az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul a magyarországiaknál. Elképzelem mit mondana Veres Valér ha májusban az áprilisi fizetésének a 68 százalékát vinné haza: Ebben a hónapban kicsivel kevesebbet kerestem. Ha tisztán a matematikánál maradunk, akkor egy átlagos erdélyi keresetnek a vásárlóértéke 32 százalékkal kevesebb keres mint egy magyaré. Ami szerintem nem kevés, sőt, tetemes.
[Kcikk] => 32764
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32764#kommentek
[Ccim] => Az erdélyi magyarok csak kevéssel élnek rosszabbul a magyarországiaknál
[datum] => 2013-04-25 22:22:11
)
[9] => Array
(
[Knev] => kettős mérce
[Kdatum] => 2013 április 25 22:10
[Kszoveg] => Nos egy újabb bizonyítéka annak,hogy nem egyforma mércével mérnek az uniós elvtársak.Nem szabad elfelejteni ,hogy az uniót is a bolsevik liberálisok alapították még annó ,hát jó irányban azóta sem változott.
[Kcikk] => 19876
[Klink] => https://vilag.transindex.ro/?hir=19876#kommentek
[Ccim] => ET-monitoring alá kerül Magyarország
[datum] => 2013-04-25 22:10:56
)
[10] => Array
(
[Knev] => Covaci Dejoke
[Kdatum] => 2013 április 25 21:42
[Kszoveg] => Köszönjük RMDSZ, köszönjük Markó, Borbély, Frunda, Kelemen Brassai stb.
Mulcumim din szuflet, npulámjá.
[Kcikk] => 32770
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32770#kommentek
[Ccim] => Leszavazta a Maros Megyei Névadó Bizottság a Bernády Gyögy iskolanevet
[datum] => 2013-04-25 21:42:08
)
[11] => Array
(
[Knev] => Edler András György
[Kdatum] => 2013 április 25 21:25
[Kszoveg] => Egy normálisan gondolkozó román politikus! Sajnos kevés van belőlük...
[Kcikk] => 32771
[Klink] => https://itthon.transindex.ro/?hir=32771#kommentek
[Ccim] => Raluca Turcan alaptörvénybe foglalná: a házasság nő és férfi közötti kapcsolat
[datum] => 2013-04-25 21:25:01
)
[12] => Array
(
[Knev] => Gergely Tamás
[Kdatum] => 2013 március 23 11:56
[Kszoveg] => Rendkívül izgalmas!
[Kcikk] => 810
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=810#kommentek
[Ccim] => Slam Poetry Erdély: Nemzeti Dal
[datum] => 2013-03-23 11:56:38
)
[13] => Array
(
[Knev] => Almos
[Kdatum] => 2013 március 15 20:32
[Kszoveg] => Ez tetszett nekem Levente
[Kcikk] => 807
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=807#kommentek
[Ccim] => Száz év vagány - T. Szabó Levente Jókai Kiskirályok című regényéről
[datum] => 2013-03-15 20:32:55
)
[14] => Array
(
[Knev] => Antiminden
[Kdatum] => 2013 március 15 17:16
[Kszoveg] => Nekem ez elég eröltetettnek tűnik.
[Kcikk] => 810
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=810#kommentek
[Ccim] => Slam Poetry Erdély: Nemzeti Dal
[datum] => 2013-03-15 17:16:20
)
[15] => Array
(
[Knev] => atilsz
[Kdatum] => 2013 március 14 20:09
[Kszoveg] => szep bemutato! csak igy tovabb !
[Kcikk] => 807
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=807#kommentek
[Ccim] => Száz év vagány - T. Szabó Levente Jókai Kiskirályok című regényéről
[datum] => 2013-03-14 20:09:31
)
[16] => Array
(
[Knev] => Nagy Szabo Ferenc 1600-ban
[Kdatum] => 2013 március 3 14:51
[Kszoveg] => a szekelyek asszondtak mikor Borsos Tamas nekifogott epitkezni Vasarhelyen : > "a szekelysegen var ne legyen" "hogy ok nem engedik, hogy legyen, hanem reank jonek es elhanyjak a kastelyocskankat" > "az uraim arra esmet igy replicalnak: hogy lam Haromszeken sok kastely van, es azt miert nem hannyatok el?" > "de azok csak apro keritesek" > "Utoljara aval is ellent vetettek a mi uraink hogy nem vagyunk mi szekelyek hanem varosiak"
[Kcikk] => 990
[Klink] => https://nagy.transindex.ro/?cikk=990#kommentek
[Ccim] => Busszal jönnek zászlósok
[datum] => 2013-03-03 14:51:26
)
[17] => Array
(
[Knev] => Lőrincz Magor
[Kdatum] => 2013 március 1 12:31
[Kszoveg] => "kedves" Endre!
Őszintén az utolsó mondata tetszett, hogy mikor válik el vásárhely Szélelyföldtől. Nincs is szükség olyan "magyarokra", mint a vásárhelyiek, akik mindenben csak az önös érdeket nézik, mellőzve bármilyen magyar érzéseket, eljönnek Székelyföldre és úgy viselkednek, mint valami urak, akik előtt meg kellene hajólni...hát remélem 30 év múlva visszaolvassa, ezt az irományát és példát vesz a japán barátaink végső tettéről, mikor majd az unokája salutot fog köszönni a markó béla szobránál...
"tisztelettel"
[Kcikk] => 990
[Klink] => https://nagy.transindex.ro/?cikk=990#kommentek
[Ccim] => Busszal jönnek zászlósok
[datum] => 2013-03-01 12:31:57
)
[18] => Array
(
[Knev] => Biff
[Kdatum] => 2013 február 28 04:00
[Kszoveg] => Honnan van a zene? Nagyon jol illik.
[Kcikk] => 805
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=805#kommentek
[Ccim] => Mátyás király 570 lampionja
[datum] => 2013-02-28 04:00:04
)
[19] => Array
(
[Knev] => Kiss László
[Kdatum] => 2013 február 23 22:25
[Kszoveg] => nagyon szép!
[Kcikk] => 805
[Klink] => https://tv.transindex.ro/?film=805#kommentek
[Ccim] => Mátyás király 570 lampionja
[datum] => 2013-02-23 22:25:44
)
[20] => Array
(
[Knev] => Pyroska
[Kdatum] => 2013 január 4 21:41
[Kszoveg] => ki "mea culpa" -zott 89 után a posztkommunista országokban, a tönkretett életekért?
Olyan embereket támadtok, akik már meghaltak, így védekezni nem is tudnak.Különös, hogy ilyen részletesen kaptátok meg a szekus dossziét, akkor, amikor más hozzá sem jut sajátjához. Mérhetetlen gyűlölettel veszi elő újra és újra K.Csilla a neveket, bár Xántus Gábor már 2007 ben bocsánatot is kért, de nincs kegyelem!
Soraid utolsó része adja meg a választ, ezek az emberek "egy senki"nek nézték apátokat, azért az állandó visszatérő vád. Könczei Ádám ember volt, a maga jó és rossz tulajdonságaival, nem kell szentté avatni.
Akik érdemben hozzá tudnának szólni ki is volt ő valójában, már meghaltak vagy nem akarnak nyilatkozni.
[Kcikk] => 236
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek
[Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY
[datum] => 2013-01-04 21:41:58
)
[21] => Array
(
[Knev] => Pyroska
[Kdatum] => 2013 január 4 13:14
[Kszoveg] => Mindenkinek ajánlom, hogy olvassa Könczei Csilla szekusblogját. Az általa közzétett jelentésekből sok minden kiderül. Kiderül apjának természete, hajlama- hajlamos volt kényes témákat feszegetni olyanok előtt, akikről nem tudhatta barátok-e vagy sem (sofőr plusz annak rokona), kolléga, aki azt is hihette, hogy provokálják. Nem engedhettél meg magadnak csak úgy beszédtémákat büntetlenül. Az is kitűnik, hogy az informátor támogatta nevezett alkalmazását, mégpedig humánus okokból(rossz anyagi helyzet-család!) Ezt Hajdú Győző és Ádám Erzsébet soha nem tette volna meg. Ismervén Szőcs István bácsit, a Gézáról készült jelentéseit inkább a paródia műfajába sorolnám én is.
[Kcikk] => 236
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek
[Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY
[datum] => 2013-01-04 13:14:28
)
[22] => Array
(
[Knev] => Pyroska
[Kdatum] => 2013 január 4 12:59
[Kszoveg] => Könczei Cs. kemény sorokat ír. Nem látom a beszervező tisztek nevét?! Ők mikor kérnek bocsánatot, a megnyomorított életekért? Mikor ítélnek el egyet is az elkövetett kegyetlenségekért?
Ki hiszi el,hogy az általa felsorolt emberek vígan és dalolva jelentettek?
Csak úgy, magánóráikban? Xántus még elmesélte miért, de sokan még nem is tudnak hozzászólni mert már rég meghaltak.
Átnéztem a felsorolt emberek életét, hát nem volt egy leány állom...
Régen a szekú nyomorította meg őket, most meg egy "tiszta ember" teszi rá a pontot, a feddhetetlen ,távolítja el Kolozsvár értelmiségi világából, szóval befejezi azt, amit ők elkezdtek, hiszen az volt a cél, elnyomni, felszámolni azt a kultúrát, amit ők és édesapja képviselt. A bizalmatlanság férge olyan mint szú a fából, nem könnyű, néha lehetetlen kiölni.Nem tudom mi volt Cs. Gyimesi Évának a gondolatmenete, hogy nem kell feltárni az informátorok nevét, de én öreg vagyok, és neki adok igazat.
[Kcikk] => 236
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=236#kommentek
[Ccim] => A SZŐCS ISTVÁN-ÜGY
[datum] => 2013-01-04 12:59:43
)
[23] => Array
(
[Knev] => sxs
[Kdatum] => 2012 október 26 21:27
[Kszoveg] => S ki a frászt érdekel, hogy mi lesz amerika sorsa?
[Kcikk] => 217
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=217#kommentek
[Ccim] => OBAMÁT VISSZAVÁLASZTOTTÁK
[datum] => 2012-10-26 21:27:55
)
[24] => Array
(
[Knev] => rivulus dominarum
[Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:54
[Kszoveg] => 5. Na és még eg utolsó: nem kell művelődésszervezőnek vagy pedagógusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a fentbeszkennelt levél is mutatja, mi a baj. Egy magyarul nem jól író konfirmálónak nem egy nehézkes vallásos szöveget kell diktálni, hogy lealázzuk, milyen tudatlan. Ennél sokkal eysrűbb és érdekesebb formái is vannak a tanításnak. Talán tényleg jó lenne másfelé is nyitni, hogy ezeket a szakmai finomágokat eltanulják...
[Kcikk] => 312
[Klink] => https://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek
[Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben
[datum] => 2012-08-17 15:54:25
)
[25] => Array
(
[Knev] => rivulus dominarum
[Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:52
[Kszoveg] => 4. Gondolom, a röghöz kötést is simán oda lehetett volna csapni az előírásokhoz, hogy rend legyen. Ezért kérdeztem: Dávid úr nagybányai? Mert ha nem, vissza ő is oda, ahol született. Senki se menjen máshová, éljünk, mint a jobbágyok. Tovább: írják elő, hogy ne legyen annyi válás, mert az se tesz jót, sőt, házasságon kívüli kapcsolatok sem. Be tudnám bizonyítani, hogy ezzel is erősödne a közösség. Biztos, hogy a Kiáltvány írói mindenben tiszták lennének? Vagy ha nem, váltsák le őket, és legyen egy Nagybányai Inkvi...bocsánat, Szék, majd ők megaszongyák.
[Kcikk] => 312
[Klink] => https://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek
[Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben
[datum] => 2012-08-17 15:52:05
)
[26] => Array
(
[Knev] => rivulus dominarum
[Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:48
[Kszoveg] => 3. Jelzem, hogy a nagybányai magyarság nem attól fogyott ilyen drasztikusan, mert újabban sok a vegyes házasság. Nincs több most, mint a nyolcvanas években. A kivándorlás, elvándorlás a fő ok, az, hogy nagybányai ismerőseim szerint a kilencvenes években egész osztályok mentek el, és ennek elsősorban gazdasági okai vannak. Volt osztály, amiből 3-an maradtak, és akkor már mindegy, kivel házasodtak. És ez globális jelenség.
[Kcikk] => 312
[Klink] => https://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek
[Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben
[datum] => 2012-08-17 15:48:34
)
[27] => Array
(
[Knev] => rivulus dominarum
[Kdatum] => 2012 augusztus 17 15:46
[Kszoveg] => 2. Ahhoz a vidéki, konkurenca nélküli orvoshoz hasonlít, aki annyira hozzászokott saját fontosságához, hogy egy idő után nemcsak a testek, hanem a lelkek felett is őrködni akar - mindannyian ismerjük a beteg szájában turkáló, s közben költészetrl, politikáról papoló orvos típusát, aki azt is megmondja, kire kell szavazni - sa beteg nem mer elentmondani, mert éppen akkor kiszolgáltatott helyzetben van Ettől aztán néhány év múlva az illető maga is elhiszi, hogy neki joga van ehhez. Milyen jogon, milyen alapon képzeli egy akármilyen lelkes művelődésszervező is, hogy megengedheti magának ezt az arroganciát? Hol a szakmai alázat? Hány pap, tanár, szociális munkás dolgozik 50 éve, és nem mer ilyenekt előírni?Nem gyávaságból, hanem mert van érzéke a finomabb hozzáálláshoz.
[Kcikk] => 312
[Klink] => https://reply.transindex.ro/?cikk=312#kommentek
[Ccim] => Visszamorgás, több mint ezer leütésben
[datum] => 2012-08-17 15:46:10
)
[28] => Array
(
[Knev] => Gall Icus
[Kdatum] => 2012 május 28 18:42
[Kszoveg] => Ami előtt véleményt alkotsz, és nyilvánítasz, mindég gondold meg jól, akár olvass is hozzá, majd azután ereszd!
Itt mellékelek egy kiváló véleményt Nyírőről. Ma hallottam Takaró Mihály profot nyilatkozni, hasonló kiegyensúlyozott vélemény volt, mint itt olvashatod:
https://kulturhon.szhblog.ro/2012/05/20/a-hazatero-nyiro-jozsef/
[Kcikk] => 179
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=179#kommentek
[Ccim] => NYÍRŐ JÓZSEF ÚJRATEMETÉSE
[datum] => 2012-05-28 18:42:27
)
[29] => Array
(
[Knev] => FERENCZ ZSUZSANNA
[Kdatum] => 2012 április 14 19:10
[Kszoveg] => Miért kell azt hinned, hogy minden politikus korrupt........
az egészséges szemléletben szerintem minden politikusunkat azért kell megvédenünk, mert nem is férhet a nevükhöz semmiféle csalás. Remélem Borbély féle vádaskodás is csak egy politikai lejáratási akció, ami előbb vagy útóbb kiderül, mert túlságosan kemény dió volt a Verespataki projektben.
[Kcikk] => 114
[Klink] => https://kozvita.transindex.ro/?kozvita=114#kommentek
[Ccim] => BORBÉLY ÉS A DNA
[datum] => 2012-04-14 19:10:23
)
)