A The Wall Street Journal amerikai üzleti napilap elemzése szerint ugyanúgy, ahogy az e-mail több mint egy évtizede átírta az emberek közötti kommunikáció szabályait, a most élre törő, újgenerációs online kommunikációs felületek is átszabják annak kereteit. Természetesen


az email továbbra is használatban marad,

de ez az üzenési forma az internetnek még abban az időszakában született, amikor a felhasználók be- és kijelentkezgettek a világhálóra kapcsolódáskor. Az időszakos belépéskor az internetezők csomagokban jutottak hozzá leveleikhez. Ma viszont már mindenki folyamatosan a neten lóg, akár az asztali számítógép előtt ül, akár mobiltelefonozik, és az emailnél sokkal gyorsabb és szórakoztatóbb kommunikációs csatornák fejlődtek ki.

	forrás: flickr.com, Esparta fotója

A csatolmányokkal működő emailezés szinte már unalmasnak tűnik a Facebook közösségi portál vagy a tesztfázisban levő Google Wave lehetőségeihez képest; utóbbin az asztali számítógép képei például egyszerű áthúzással megoszthatók, és a kommenteket szinte valós idejű sebességgel lehet elhelyezni.

A The Wall Street Journal megjegyzi, hogy bár az emailt használók köre továbbra is bővül, a közösségi hálózatok és szolgáltatások tagjainak száma sokkal gyorsabb ütemben növekszik.

Idén augusztusban 277 millióan emaileztek az Egyesült Államokban, az általuk vizsgált európai országokban, valamint Ausztráliában és Brazíliában, ez 21 százalékos növekedést jelent a 2008 augusztusi 229 millióhoz képest.

A közösségi oldalakat használók köre ugyanezekben az országokban viszont 31 százalékkal nőtt ebben az időszakban, s számuk elérte a 301 milliót. Az újság rámutat: a változás mindenekelőtt


a kommunikáció felgyorsulásával jár.

Évekkel ezelőtt az emberek panaszkodtak, ha levelük csak napok múlva ért el a címzetthez, az utóbbi években már az is zavaró volt, ha az email félórás késéssel ért célba, ma pedig már a néhány másodperces késedelem is hosszúnak tűnik egy sms átküldésekor. Hamarosan már olyan panaszok lehetnek, hogy a mobiltelefonok nem értesítik automatikusan a barátokat, ha a telefon tulajdonosa a közelben tartózkodik (ilyen szolgáltatás már létezik).

Az új szolgáltatásokban, amilyen például a Twitter, az érintkezések sokkal gyakoribbá és kötetlenebbé válnak. Egy-egy üzenetről azonnal tudomást szerezhetnek az online kapcsolatban levő, feliratkozott barátok és közeli ismerősök, nincs szükség emailek írására.

A Facebook is hasonló irányt követ, tagjainak hollétéről azonnal értesítést kapnak a barátok, a linkelés és a kommentelés is egyszerű. Ezeken kívül tucatnyi másik cég igyekszik egy-egy szeletet kihasítani a felgyorsult kommunikáció világából az AOL-tól kezdve a Yahoo-n át a vadonatúj Yammerig.

	Egy Facebook-kapcsolati háló

A The Wall Street Journal rámutat: a felgyorsult, folyamszerű kommunikálás egyik hátránya az üzenetek személyes jellegének gyengülése. Mivel sokkal többen olvashatják a bejegyzéseket, az ember felületesebben tájékoztat, mint egy személyre szóló elektronikus levélben. A fejlődés másik hátulütője a közölt információmennyiség növekedése: egyre nehezebb megítélni, melyik üzenet a fontos és melyik nem, melyikre kell reagálni és melyikre nem.


Információs túlterheltség jön létre.

Az üzleti lap szerint az egyik legnagyobb kérdés az, hogy az új szolgáltatások vajon az eddigieknél is jobban leterhelik-e a majd embereket, vagy ellenkezőleg, felszabadítják őket? A legtöbb cég azt hangoztatja, több lesz a szabadidő.

Jeff Teper, a Microsoft üzleti kommunikációs szoftvereket gyártó SharePoint részlegének vezetője azt mondta, egy vállalat alkalmazottai a múltban felesleges emailek tömegét kapták például egy fejlesztés alatti projektről, a SharePoint és egyéb programok viszont megszüntetik ezt a gondot, mindenki akkor léphet be az információs áramba, amikor arra szüksége van.

Mások viszont azt állítják, hogy a kommunikációs csatornák megsokasodásával az emberek több időt töltenek üzenetek küldésével, megszaporodnak a felesleges üzenetváltások az érdemi kommunikáció, például annak kárára, hogy az ember valakivel személyesen szót váltson.

Forrás: the wall street journal, wired, mti